Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Csekő Andrea: Kunszentmárton 1848-49-ben / 61. o.

Megújult a jegyzői apparátus is. A főjegyzőt, Busái Károly (35), általános felkiáltással választották, a többi hivatalnokot titkosan.

6 Az aljegyzők Molnár Lajos (32), és Palásthy László (33), a főbírói posztra Tóth Lajost (31) választották.

7 A június 18-i kerületi tisztviselő választáson 583 fo jelent meg. Itt felkiáltással döntöttek, mert a titkos, fagolyókkal történő szavazás több napot vett volna igénybe. A főbb tisztségeket nézve a Jászkun Kerületek nádori főkapitánya Szentkirályi Móric lett, akit június 24-én a Délvidék teljhatalmú királyi biztosává léptettek elő. A nádori alkapitány posztját Kálmán Sándor töltötte be, a főjegyzőit Varga Imre, őt 1849. január 12-én tábori élelmezési kormánybiztosi rangra emelték. Külön házi pénztárnoknak Tóth Istvánt, a kunszentmártoni főbíró testvérét választották. A Nagykun Kerület kapitánya Hajdú Mihály lett.

8 Felolvasták és megszavazták a 60 városi képviselőt is. A közmegállapodás szerint közülük az első 4 ember lett a kerületi közgyűlési képviselő: Tóth István, Tóth Károly, Dikán József és Kiss József szabó.

9 A tisztújítás többi részéhez képest az országgyűlési követek választását majdnem az érdektelenség jellemezte.

10 6 SZML Kunszentmárton T. jkv. 1845-48. 701-703. 171. bej. 7 Tóth Lajos hivatali pályájából nagyon kevés dolog derül ki a T. jkv. mutatója alapján. 1844 óta ügyvédként dolgozott, akkor két alkalommal kisebbítette meg és káromolta az elöljáróságot. A földdel is rendelkező helybeli lakos, 1845-ben házasodott, a 18 éves Standhaft Klárát vette feleségül, aki a cibakházi származású Standhaft Jakab, a városban több bérleménnyel rendelkező árendás lánya volt. Testvérei István és Károly voltak. Tóthék rokonságát édesanyjuk neve alapján tudtuk beazonosítani, mivel a Kereszteltek anyakönyvében külön a Lajos nevű gyermek nem szerepel. 1815-ben Tóth Carolus Ludovikust jegyeztek be, anyja Fazekas Klára, apja pedig Tóth András, 1848-ban már elhunyt redemptus volt. ő minden valószínűség szerint a Tóth Károly. A plébános összekapcsolta és egy rubrikába írta az ikreket, ám jelen esetben csak közös sorban voltak. Lehet, hogy a főbíró nem a városban született, bár származását ide kötötték. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1845-48. 704. 172. bej.; T. jkv-i tárgymutató (Személynevek) IL; Kunszentmártoni Róm. Kat. Plébánia Hivatal. Házasultak anyakönyve 1845. IV. köt. 56; Kereszteltek anyakönyve 1786-1828. 1815. febr. 11. A városi szavazatokat később levonták, így módosult az eredmény. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1845-48. 713-14. 194. bej.; HERENDI József: A Jászkun Kerületek a függetlenségi harcz alatt 1848 és 1849-ben. Cegléd, 1901. 6-27. p.; BÁNKINÉ 1995.126-155. p.; ÖRSI J. 1998 42. p. 9 SZML Kunszentmárton T. jkv. 1845-48. 714-15. 195. bej. Itt említik, hogy a városnak 7500 lakosa van, Bánkiné Molnár Erzsébet adatai szerint 7414-en laktak itt. BÁNKINÉ 1995. 123, 130. p. 10 HERENDI J. 1901. 25. p.; BANKINE 1995. 136-137. p. 63