Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Száz éve halt meg Illéssy János történész-levéltáros (1861-1905) / 339. o.

(1510 k.-1588 u.), Péczeli József (1750-1792), Simái Kristóf (1742-1833), Somogyi Kovács József (1780-1809), Szálkai Antal (1753-1804), Szemere Pál (1785-1861), Széchényi György (1592-1695), Tompa Mihály (1817-1868), Verancsics Faustus (1550-1617), vagy éppen Molnár Ferencz kiskun poéta. Ugyanakkor felfigyelt pl. Shakespeare egyik témájának közép-európai kapcsolataira is. Irodalomtörténeti érdeklődéséből fakadóan számos korai nyomdánk, illetve főúri könyvtárunk történetéhez közölt adatokat. Különösen élénken érdeklődött a kései kódexeink, a magyar könyvkiadás kezdetei, és a korai hazai nyomtatott könyvritkaságok iránt. Illéssy tudományos tevékenységének egyik legfontosabb részét a hadtörténeti cikkei alkották. Ezek zöme a XVI-XVIL, esetenként azonban a XVIII. századi magyar történelemhez kapcsolódott. Talán furcsának tűnhet, de e témájú cikkei, adatközlései döntően a török, illetve a külső ellenség elleni harcokat idézték, s nem nagyon érintették a Habsburg-ellenes mozgalmakat. Hogy ennek okai politikai meggyőződésében keresendők-e, vagy egyszerűen csak a véletlen műve, arról pillanatnyilag nem formálunk véleményt. Gazdaságtörténeti tanulmányai első pillantásra nem túl nagy számúak. Ezek jobbára a XVIII. századi hazai fejlődéshez kapcsolódnak, az Udvar szándékai nyomán meginduló iparfejlesztéshez (selyemtenyésztés, országos iparos összeírások), az uradalmi gazdálkodás korszerűsödéséhez (próbaszüret), vagy éppen tradicionális termékeinkhez (tokaji bor). Ennek nyomán foglalkozott a mértéktörténet egyes korabeli kérdéseivel is. Utólagos méltatói szerint, talán a genealógia és a családtörténet volt az a terület, ahol a leginkább otthon volt. Önálló kötetben dolgozta fel a mikófalvi Bekény család történetét, mely 1902-ben jelent meg. E Heves, Borsod, Szabolcs és Pest megyék területén elterjedt nemesi família múltjának részletes feltárása, e nagyobb történeti régió igen alapos ismeretét is igényelte. Emellett hosszabb tanulmányban foglalkozott a Pest megyei Alaghyakkal, de leszármazási táblázatokat közölt a nagyszalontai Arany és a nagykunsági Laczka famíliákkal kapcsolatban is. A magyar történetírás története is érdekelte, bár ezzel kapcsolatban alig (Zsámboky János) publikált. Nagyszámú helytörténeti adatközlése a megye, a Jászkunság és a középtiszai régió magyar történelmének szinte minden korára adalékok sorát hozta, a honfoglalástól a dualista korig terjedő ezredévben. Ezeknek sokszor az is különleges értéket ad, hogy a szerző által felhasznált levéltári anyag azóta már eltűnt, vagy megsemmisült. E cikkekben kétségkívül túlsúlyban vannak a jászkun vonatkozásúak, mindazonáltal a Tisza mente és Szolnok viszonyai is 347