Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Határnyomozás Kecskemét és Lajos között a nagykőrösiek kérésére / 265. o.
Az első [kérdésre]: hallotta, hogy arra tartották az határt, de nem tudja, ha azé vagyon-é, vagy nem; Az második és az többi [kérdésre]: ezeket tudja és hallotta, kecskeméti Tolvaj Mátyástól hallotta, hogy az Hegedűs János kecskeméti lakos kertje az lajosi határban vagyon, és hogy Csuka Miklós kertjére megyén az lajosi határ, akkor hallotta ezen tanú Tolvaj Mátyástól ezen szókat, mikor harmadéve az határjárásra idézték az kecskemétiek Tolvaj Mátyást, ezen tanú is jelen volt akkor az kerekegyházi pusztán nyomtattak, 47 s azt mondotta az kecskemétieknek: „Ha én elmegyek az határra bizony egy jó darab föld, azkit az kecskemétiek bírnak most [az] lajosi földhöz esik", ezen tanú bizonyosan tudja azt is, hogy az nyaralóhelyeket - azkik az kérdőpontban fel vannak téve - az körösiek szabadosan bírták békességben, mivel ezen tanú Ványi Tamás körösi ember szolgája lévén, ő is az fejősteheneit mindazon nyaralón őrzötte, egy nyáron kb. 80 fejőstehén volt, már akkor Godán Demeter nyaralóját kivágták volt, mivel innen Kőrösről Kecskemétre ment lakni Godán Demeter, érté ezen tanú, hogy itt Kőrösön bírói tisztet viselt Godán Demeter, de Zsombékos-tót is tudja, hogy [az] körösiek bírták szabadosan, békességben, mivel ezen tanú eleget itatta ott az marhákat, oda járt az nyaralóról itatóra, midőn Kőrösön szolgált, itten az Baromállás-völgy nevezetes völgyet is hallotta lajosi határnak [az] körösi szolgatársaitól; Az harmindhetedik tanú Szűcs Demeter zsellére, már vak [oculorum lumine jam destitutus] ember a megnevezett Kőrös mezővárosban, kb. 80 éves, eskütétel után; Az első [kérdésre]: és a többiekre [vallotta, hogy] egyebet nem tud, hanem az nyaralóhelyet tudja bizonyosan, hogy [az] lajosi határban vagyon, ezen tanú maga is három esztendeig békességben bírta az legfelsőbb nyaralót, Urházi János nyaralóján felül; Az második [kérdésre]: semmit [nem tud] egyértelműen; Az harmincnyolcadik tanú Csányi Miklós, ugyanitt [Kőrösön] [az] nemzetes Pap András úr jobbágya, 45 éves, az eskü letétele után; Az első [kérdésre]és a többire: Egyebet nem tud, hanem azhol azelőtt Daróczi János és Urházi János nyaralója volt, odajárt az ökrökért, Daróczi Jánost szolgálta akkor s békességben bírták az körösiek azon helyet; Az harminckilencedik tanú Szenté Gergely, ugyanitt [Kőrösön] az született nemes Semsei György úr jobbágya, kb. 48 éves, az eskü letétele után; Kerekegyháza ma Lajosmizse déli szomszédja, a nyomtatás a gabonacséplés egyik korabeli módja volt, amelyet lovakkal végeztek. 298
