Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.
ajándékoztak Szolnok számára, melyet Bethlen Gábor adatott Hüszeinnek vigasztalásképpen az erdélyi útjában szenvedett kárvallásáért. Az év elején kinevezett Memít e miatt az erdélyi segítség miatt nevezhették bégnek február/márciustól augusztusig. 77 Ki kell térni arra az esetre, amikor 1601 márciusában Bektás pasát - aki ekkor már egri beglerbég volt - Szolnok parancsnokának nevezte Hornyik János „Kecskemét története" című munkájában. Lehetséges, hogy Hornyik értesülései tévesek voltak, és a forrás, ahonnan merítette az adatot, csak arra utalt, hogy Bektás azelőtt Szolnokon szolgált. Viszont az is elképzelhető, hogy egy-egy beglerbég szigorúbban ellenőrizte a vilajet területéhez tartozó szandzsákot, és esetenként személyesen is átvehette annak irányítását. így lehetséges, hogy a meglehetősen eseménydús és zavaros 160l-es évben nem volt megfelelő helyettese a szolnoki bégnek (pl. meghalt a kajmakám, és még nem neveztek ki újat) és Bektás töltötte be rövid ideig a mirliva tisztét is. 78 Adalék a feltételezéshez, valamint a helyettesítés menetéhez Basta 1601. október 13-án kelt híradása is, amely szerint a Debrecen alatt tartózkodó Bektás pasa „mennyével" (sic!) és a hadával elvonult Szolnok oltalmára. 79 A levelet Veress Endre közölte, azonban ebben az esetben egy félreolvasásról lehet szó. Az eredeti irat nem állt rendelkezésemre, de egy biztosnak tűnik: Bektás semmi esetre sem a menyével vezethette Szolnokra a csapatát. Valószínűbb, hogy „Menny"-vel, azaz Memível közösen mozoghatott az egri pasa. Arra nincs bizonyíték, hogy az említett Merni ekkor, 1601-ben mirliva volt, valószínűbb, hogy valamilyen alacsonyabb rangban lehetett. Az azonban szinte bizonyos, hogy megegyezik az 161 l-ben rövid ideig Szolnok élén álló béggel. A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Bektás egri pasaként a háborús időszakban szorosabban felügyelte a vilajet, valamint a török hadak számára fontos átkelőhelyet és utánpótlás-központot, Szolnokot, és ha szükség volt rá, akkor a vár védelmére sietett, vagy akár az irányítást is átvehette. Érdekes, hogy tíz év az eltérés Merni 160l-es és 161 l-es említése között, aki feltűnik az egri pasa mellett, valamint Szolnok élén is egy rövid időre. Merni szerepének, a személyi változásoknak, valamint a ZOLTAI L. 1936. 53. p.; BAGI G. 1998. 15. p. A pasa és a szolnoki bégek kapcsolatára utal az az egykorú, magyar időjelzés szerint 1605. április 9-i nyugta, melyet Hüszein szolnoki mirliva állított ki arról, hogy Nagy Gál István debreceni bíró Bektás pasa részére egy vég csuhát és egy nadrágra való atlaszt átadott.; FEKETE L. 1993. 322. p. 58. irat; BAGI G. 1998. 15. p. Basta levele Beszterce város tanácsának. Nyárádtői tábor, 1601. október 13.; VERESS Endre: Basta György hadvezér levelezése és iratai 1. Bp. 1909. 610-611. p.; Debrecen története, 1984. 323-324. p. 26
