Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.
3. Szolnoki szandzsák a tizenötéves háború után - Hüszein problémája Egy debreceni levéltárban fennmaradt levél alapján, 1610-ben még Hüszein volt a bég. Azonban 1611. április 12-én, amikor Nagy Gál István debreceni főbíró Buda felé menet betért Szolnokra, már az új, az év elején (valószínűleg február környékén) kinevezett Merni bégnek vitt ajándékot. Májusban, amikor a debreceniek a hídhoz, valamint a várhoz vittek fát, szintén megajándékozták Memít. Augusztus elején azonban a debreceniek ismét Hüszeinnek vittek ajándékot. 3 Ha áttekintjük az 1599 utáni bégek sorát, azt láthatjuk, hogy szinte hónapról hónapra változott a nevük, azonban feltűnő, hogy a sok változás között Hüszein neve mindig visszatért. Úgy vélem, hogy ő volt az „állandó" mirliva egészen 1612-ig, míg a többi említett bég „helyettesítette" addig, amíg Hüszeinnek valamilyen küldetése volt. A szandzsákbégnek ugyanis beglerbégi, vagy központi kezdeményezés esetén teljes haderővel kellett felvonulnia, 7 és ilyenből a tizenötéves háború során akadt bőven. Mivel az alajbégeknek is követniük kellett főnökeiket mind a beglerbég dívánjába, mind az aktuális csatába, ezért nagy valószínűség szerint a bég általános helyettese, a kajmakám vette át a szandzsák irányítását. 75 Úgy tűnik ilyen esetben a források nem tettek különbséget és az ideiglenes vezetőt is bégnek nevezik. Erre - a már említett eseteken kívül, amikor Dervist, Sábánt, sőt Bektást is Szolnok vezetőjének nevezik - két konkrétabb példa hozható fel. Az egyik az a debreceni levéltárban fennmaradt tezkere (nyugta), melyet 1604. november 27-én Hajdár szolnoki mirliva állított ki. 76 Azonban tudjuk, hogy Hüszein ekkor Bocskai serege mellett volt Edelénynél, így az említett nyugta alapján állítható, hogy Hajdár - aki a kajmakám lehetett - helyettesítette a szolnoki béget. A másik példát az az eset szolgáltatja, amikor 1611. november 6-án a debreceni főbírók egy olyan kocsit ZOLTAI Lajos: Debrecen élete a 17. század eleji főbírói számadások tükrében. In: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debrecen, 1936. 52-53. p.; BAGI G. 1998. 14. p. Bagi Gábor Merni bégségének idejét — tévesen — 1612-re tette. DÁVID Géza: Török közigazgatás Magyarországon [Doktori disszertáció]. 1995. 127. p. DÁVID Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Bp. 1982. 31-34. p. FEKETE L. 1993. 322. p., 57. irat; ZOLTAI L. 1936. 86. p. A két kutató, Zoltai Lajos és Fekete Lajos leírása ellentmondásokat tartalmaz. Míg Fekete a nyugta kiállítójának Hajdárt nevezi meg, és november 27-re teszi annak kiadási dátumát, addig Zoltai ugyanezt az iratot november 20-ra keltezi, és Hüszeinnek írja a kiállítóját. Mády Máté kutatásai alapján azonban biztos, hogy a két kutató ugyanazt a nyugtát közli, és Fekete Lajos megállapításai a helyesek. (Mády Máté közlése alapján) 25
