Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

indulhassanak kegyelmetekkel együtt." A mozgósításra nem is kellett sokat várni. Hüszein szolnoki bég, Bektás budai béggel és Szinán egri pasával együtt Bocskai Istvánnal egyesült. Azonban Sajónál Bocskai Bastától vereséget szenvedett (edelényi csata, 1604. november 28) így Hüszein, seregével együtt, a szolnoki várba tétlen tért vissza.

69 Ebben az évben, még a Sajó menti csata előtt a szolnoki, egri és egyéb bégek újjáépítették a hatvani várat.

70 Bocskai tatár segédcsapata, Gázi Giráj kán fiának vezetésével, továbbra is Szolnok környékén maradt.

71 Két esetről tudunk az 1599-es év folyamán, amikor a hajdúk megrohanták Szolnokot. Az első esetben a szendrői Róttál János, német kapitány vezetésével felégették a várost. A második, szeptember körüli támadást - melyben Róttál szintén részt vett - a szolnoki török őrség visszaverte.

72 Összességében Szolnok fontos szerepet töltött be a tizenötéves háború idején. A város a fel- és visszavonuló török haderő utánpótlási bázisa volt, és ezt a funkcióját - példaként említve Eger elfoglalását, valamint a mezőkeresztesi csata utáni eseményeket - tökéletesen betöltötte. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a császári haderő megkísérelte visszafoglalni a várat, melynek sikere valószínűleg nagyban befolyásolta volna a háború menetét. A város, valamint a szandzsák további fontosságát mutatja, hogy ebben az időszakban a bégek közül rövid ideig ketten is betölthették a budai beglerbégi tisztet. Mindemellett a szolnoki mirlivák minden fontosabb hadmozdulatban - még a dunántúliakban is - részt vettek, esetenként közvetítettek. NAGY László: Okmányok a Bocskai szabadságharc idejéből. In: Hadtörténeti Közlemények, 1956. 3-4. sz. 317. p. TGY 1820. 9. sz. 54. p.; PALUGYAY I. 1854. 312. p.; JNKSZ 36. sz. Ők úgy írják, hogy Edelénynél Bocskai győzelmet aratott, és csak utána szalasztotta meg Basta, a török vezérek pedig csata nélkül tértek vissza. TGY 1820. 9. sz. 54. p. Lásd az 1605. április 17-i szerencsi gyűlésen Bocskai kívánságait és esküjét: „Mert bizonyosan tudjuk, mind az győzhetetlen török az császár én kegyelmes uram írásából, azonképpen az fő vezér és több passák leveléből, hogy ő hatalmasságának mellénk rendelt hadai egy néhány nap alatt bizonyosan felérkeznek, kinek egy része immár jelen is vagyon, azonképpen az felséges Gazy Girady tartarus zultánnak tatár császárnak fia szép haddal Zolnoknál vagyon, kik várják, hogy szolgáltassunk vélek. Annak okáért ezeknek jó alkalmatossága által szükség, hogy oly szolgálatot adjunk eleikben, ki nekünk jövendő hasznunkra legyen." DEMKÓ Kálmán: Adatok Bocskay István korának történetéhez 1. In: Történelmi Tár, 1889. 619. p. ETA 3. 37. p. 24