Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

körül érkezhetett Szolnokra, ahol legalább 2-3 napot időzött, egyesült az előhaddal és a tatárokkal, a Tiszán felhajózott tüzérséget és nehézlövegeket pedig itt rakták partra, majd szekerekre málházták és szeptember 17-én elindultak Eger irányába.

32 A tatárok vezetője, Feth Giráj kalga, a szolnoki tartózkodás idején magyar nyelvű levelet bocsátott ki a debreceni, fegyverneki, tiszafoldvári adófizetőkhöz, illetve a szandzsák alattvalóihoz, hogy menjenek hozzá a táborba. Az útra vigyenek őrzőket is magukkal, akik megvédik a kóborló tatárok pusztításaitól.

33 Szolnokról a seregek szeptember 20-án érkeztek Eger alá,

34 a vár ostroma 23-án kezdődött el. Eger belső várának elfoglalásában részt vett Bektás szolnoki bég is, 1596. október 5. és október 13. között. Decsi János, valamint Kjátib Cselebi szerint a vár feladásáról szeptember 12-én kezdődött tárgyalásokban Bektás vállalta török részről a kezességet. 5 Az ostrom után Szinán és Dzsáfer pasa Szolnok alá vonultak és a Duna-Tisza közét pusztították.

36 Bektás Istvánffy szerint Szolnokon született, és „fia volt annak a Mehmednek, akit Miksa császár katonái és Thury György egy kitörésük alkalmával, melyet Mehmed tábora ellen intéztek, Győrnél elfogtak." Mindemellett a szolnoki bég beszélt magyarul, és jól ismerte a magyar viszonyokat is.

37 Szamosközy leírása szerint „nem hiányzott belőle sem az ügybuzgóság, sem a tettrekészség, sem a józan meggondolásra való hajlam, sem a gyorsaság," azonban „ha szándékait meg akarta valósítani, és - amint jónak TÓTH S. 2000. 188-191. p.; Islam enciklopedy: Ervri (II. : 689 b) Brill, New Edition; GOROVÉ László: Eger város történetének 3-ik folytatása. In: Tudományos gyűjtemény, 1826. X. 39. p.; Török történetírók 3. 130. p.; SUGÁR István: Az egri vár históriája. Bp. 2002. 121-123. p.; GYÁRFÁS I. 1885. 157., 162. p. Szerinte a csapatok szeptember 27-én értek Eger alá. IVANICSM. 1994. 190. p. SUGÁRI. 2002. 124. p. Török történetírók 3. 252. p.; BAGI Gábor: Adalékok a szolnoki szandzsákbégek archontológiájához. In: Múzeumi Krónika. Szolnok, 1998. 1. sz. 14. p.; SUGÁR I. 2002. 144-145. p.; A vár feladásának részleteiről lásd: SUGÁR I. 2002. 144-149. p.; Gévay Antal szerint Bektást Eger elfoglalása után nevezték ki szolnoki bégnek. GÉVAY Antal: Budai pasák. Bécs, 1841. 23. p. GYÁRFÁS I. 1885. 170. p. ISTVÁNFFY Miklós: A magyarok történetéből. Bp. 1962. 425-426. p.; Szamosközy István szerint Bektás illír (horvát, balkáni) származású volt, és akkor tanult meg magyarul, amikor Nádasdy Ferencnél raboskodott: SZAMOSKÖZY István: Erdély története. Bp. 1981. 304. p. 18