Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

Miksa felső-magyarországi kapitány csapatai 1595-ben a tokaji táborból Hatvanig portyáztak, felgyújtották Szolnok külvárosát, Gyula vidékén pedig 36 falut perzseltek fel, és tömérdek zsákmánnyal tértek vissza. Az előkészítő hadmozdulatok után, Miksa Csegénél (ma Tiszacsege) hidat veretett a Tiszán, október 17-én átkelt rajta, és Törökszentmiklós ellen indult, melynek hírére a várőrség felgyújtotta és elhagyta a várat. Ezután a kapitány csapatai elfoglalták Békést, Szarvast és Erdőhegyet, majd Szolnok alá érkeztek, ahol belekezdtek az ostromba, de pénz és éléshiány miatt november elején visszavonultak. A visszavonuló csapatokat a törökök erélyesen üldözték, s azok utóvédét utolérve, a sebesültekkel együtt felkoncolták. Miksa seregeivel ezek után téli szálláshelyére vonult. Ez jelentette az 1595. évi császári hadjárat végét.

30 A legújabb régészeti kutatások szerint az 1590-es években, a hadi események (talán éppen a vár ostroma során), valamint a Tisza jeges áradásai miatt a lassan harminc éve álló cölöphíd elpusztult. Mivel sem idő, sem lehetőség nem állhatott fenn ebben az időben az újjáépítéshez, az állandó átkelőhelyet hajóhíd váltotta fel, valószínűleg a 17. század elejéig. Az új hidat az elsőhöz képest eltérő nyomvonalon építették meg: nem közvetlenül a várnál, hanem a városnál emelték fel a hídfőt.

31 2. Szolnoki bégből budai pasa - Bektás Az Isztambulból 1596. június 21-én elindult szultáni sereg Szalánkeménnél tartott haditanácsa Eger ostroma mellett döntött. Az oszmán had ezután Pétervárad, majd Szeged felé vette útját. A sereg szeptember 12. BÁNLAKY József: A magyar nemzet hadtörténelme 14. Bp. 1940. 171-172. p. Az ostromról lásd még: TÓTH S. 2000. 177. p.; Szolnok története, 2000. 22. p.; Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása. Eger, 1868 498. p. (továbbiakban: Heves leírása, 1868.); VARGA Sándor Frigyes: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területének története 1876-ig In: Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene. Kalotai László kiadása, 1935. [Elektronikus dokumentum http://www.mek.iif.hu

]; Erdéiyi történelmi adatok 3. Kolozsvár, 1858. 29-30.p. (továbbiakban: ETA 3. 1858.); BAGI Zoltán: Esztergom 1595-ös ostroma. In: AETAS, 1999. 4. sz. [Elektronikus dokumentum http://www.lib.igytf.u-szeged.hu/aetasl A régebbi történeti munkák szerint Szolnok ostroma a mezőkeresztesi csata (1596. október 22-26.) után történt. TGY 1820. 9. sz. 4953. p., PALUGYAY I. 1854. 311-312. p.; JNKSZ 34. sz. Ez a téves adat a mai kutatásokban is előfordul. Lásd: SZIKSZAI Mihály: Hajóhidak Szolnokon. In: Múzeumi levelek 75. 1. köt. Szolnok, 1996. 190. p. KERTÉSZ Róbert - MORGÓS András - NAGY Dénes - SZÁNTÓ Zsuzsanna: Hódoltság kori cölöphidak a Tiszán. In: Műemlékvédelem, 2005.l.sz. 17-18. p. (továbbiakban: KERTÉSZ R. 2005.) A régészeti kutatás eredményeiről lásd még: KERTÉSZ Róbert MORGÓS András - NAGY Dénes — SZÁNTÓ Zsuzsanna: Az első híd a Tiszán. In: Szolnoki Tudományos Közlemények 8. Szolnok, 2004. 17