Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

Bormérés jövedelme Félegyháza már 1746-ban bérbe adta vendégfogadóját és kocsmáit öt évre, évi ezer forintért. A fogadót még a Német Lovagrend építtette. Az árusítandó bort azonban — miután helyben szőlő nem volt — a tanács egyik szenátora és a borbíró vásárolta s a bérlő minden akó bor után 12 krajcárt, s minden akó pálinkától egy forintot fizetett, helyi adót, illetéket, nehéz meghatározni. E mellett negyedévenként a kiárult bor hasznát be kellett fizetnie a házipénztárba. A vendégfogadónak tehát alig volt a szeszfogyasztásból saját haszna. Annál is inkább, mert a fogadós a maga számára bort "csapon" nem tarthatott.

1

"

1 A hasznot nyilván az étkezésből nyerte. Dorozsmán a redemptusok egy ideig mérhették saját termésüket, de már 1762-ben tiltásról olvashatunk, nevezetesen a gazdáknak tilos lett a kurta kocsmában bort mérni, a feljelentő megkaphatta az elkobzott bor harmadát. Kocsmák, fogadók, boltok jövedelme 1750-ben Rft-ban ' Kocsma külső Kocsma belső Mészárszék Bolt Sörház Karcag 38 192 Ft 30 xr 32 80 Kisújszállás 50 1500 109 110 Kunhegyes 1600 150 51 Kunszentmárton 50 360 Ft 20 xr 30-40 60 100 Madaras 1000 15 35 Túrkeve 900 20-30 100 Félegyháza 95 1600 200 100 Do rozs ma 28+112 352 Ft 15xr 93 Ft 59 xr 18 40 Fülöpszállás 400 176 24 Halas 1601 316 60 Kunszentmiklós 136 1177 200 110 Lacháza 83 518 Ft 71 '/

2xr 120 Majsa 305 645 14 Ladányon 1766-ban a tanács megtiltotta az irredemptusoknak, hogy saját házuknál bort mérjenek. A redemptusokra nem tértek ki, viszont, minthogy helyben nem termett szőlő, a bor és pálinka után behozatali "vámot" vetettek ki, 13 KML. Kf. lt. Prot. Pol. I. 1746. aug. 23.; Prot. Pol. íl. 145. p. /I759. A táblázatot Bagi Gábor forrásközlése alapján állítottam össze. BAGI Gábor 1995. 98