Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

együtt 31 5/8) telket szakított ki a földesúr, ami a cibakház*. 5.456 holdas (1.200 nszgöl) határból (32 hold szántót és 12 hold rétet véve) 1.391 4/8 holdat jelentett. Ehhez járult még a 276 zsellérre (8 zsellérjusst 1 teleknek véve) eső 34 4/8 telek, ami a törvényes legmagasabb átlag szerinti 22 holddal került kiadásra, összesen 1.454 4/8 hold terjedelemben. így a beltelkeken és a kenderföldeken felül 2.846 holdnyi úrbéri földet juttattak volna a lakosoknak. A Földváryak azonban végül a maradék 2.500 holdból a járulékos házhelyen, valamint a dézsmás szőlőkön kívül is csak 1.162 holdat tartottak fenn maguknak, a gyügéri határral párhuzamos oldalon, a többit a földszűkére panaszkodó lakosoknak adták át. A földesúr megtartotta magának a partjogot (rév), ugyanakkor a nádjogot - mivel a nádas a Tisza-szabályozása miatt időközben kiszáradt megszűntnek ismerte el. A jelek szerint a Földváryak érdekei érvényesültek viszont a 202 1/2 hold területű Öreg és Könyörgő, valamint a 136 holdas Bánom és Susom szőlők kilenced dézsma alóli megváltásánál. Az ebből származó bevétel éves összegét 709 ezüst forint és 48 krajcárban állapították meg, amely alapján a hússzoros értéke a szolgáltatásnak 14.196 pengőforintot tett ki. Ebből az 1/6-od résznyi kezelési költség levonása után 11.830 forint maradt, azaz (a 338 1/2 hold alapján) minden holdra 35 forint esett. Ezt az összeget három egyenlő részletben, három év alatt kellett a családi pénztárba befizetni. A kisebb rendelkezések ismertetésére itt most nem térünk ki. A cibaki úrbéri egyezség, noha egyes esetekben a Földváry család kimondottan nagyvonalú volt, kettős következményekkel járt. Az állandó, kevés tagból álló paraszti birtokok kialakítása kétségtelenül nagyban elősegítette a mezőgazdasági termelés fejlődését, ugyanakkor az egyezség nyomán a lakosság nemcsak a sárszögi és gyügéri puszták, hanem a szűkebb cibaki határ egy részéről is kiszorult. A Földváryak közös birtoklása ugyanakkor azt is eredményezte, hogy e részeken új bérlői réteg jelent meg. (Közülük különösen érdekes a Földváryak egykori ispánjának. Nagy Ferencnek a felemelkedése, aki utóbb szinte nagybirtokossá vált.) Mindez az uradalmi bevételek rendszerének módosulásához is vezetett. Az 1860/61. évi számadások jól mutatják, hogy a bevételek szinte kizárólagosan a bérleteken alapultak, de azokból maga a település már jórészt kiszorult: előző évi maradvány 339 ft. Szinghoffer Mátyás a cibaki halászatért 1.400 ft. cibakiak a sárszögi bérletért 1.793 ft. a cibaki szölőváltság részleteként 3.297 ft. Nagy Ferenc Gyügérért 6.000 ft. Nagy Ferenc a cibaki Kispusztáért 5.050 ft. Nagy Ferenc a cibaki nemzetségi ház bérlete 366 (225) ft. Pintér János bíró sárszögi bérlete 1.793 ft. Waitzer Jakab 1.200 ft. 312