Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.
Az állathajtást tovább nehezítette Cegléd ellenállása. A város 1856-ban tudatta Jászladánnyal, hogy a marhákat csak a „Körösi országúton hajthatják," mivel a korábban járható területek már művelés alatt állnak. 141 Ennek ellenére Jászladány kénytelen volt kerülő utakon, amely sokkal több időt és fáradságot jelentett, a lehajtást megindítani. 1856. március 29-én a juhokat, április 28-án a marhákat hajtották le. Ekkor Deák János meddő juhász 1.746, Székely János ürüpásztor 1.596 állatra vigyázott. 1867-ben a Benén tartott ládányi városi ökörcsorda 196 marhából állt és a csordát április 24-én hajtották le. " De a Benén tartott összes szarvasmarha állományról még pontosabb képet kapunk 1872-ből. Szappanos József kerületi állatorvos jelentése szerint Benén 514 ökör és 1.367 gulyabeli marha legelt a városok tulajdonaként, a gazdáknak külön 2.479 darab szarvasmarhája volt. 144 Ez szinte hihetetlen mennyiségű állat volt: összesen 4.360 marha legelt Benén, igaz ebben nem csak jászladányi állatok voltak. 1 De még ez a hatalmas számadat sem teljesen megbízható, hiszen a legelőn tartott állatok nem mindig jelentették a teljes jószágállományt, mivel nem volt mindenki fegyelmezett: 1855-ben például sok gazda meddő tehenét a nyár kellős közepén egyszerűen hazahajtotta. És - mint fentebb láttuk - az állatok jórészét július végén, augusztus elején nyomtatásra is hazahajtották. A pásztorok fizetsége sem változott sokat: 1867-ben például Lázár G. József csikós bére 1 ló után egy-negyed kenyér, egy-nyolcad véka búza, és 5 krajcár volt. 1 A lehajtást a város még mindig szigorúan vette. A lovakat például mindenki köteles volt Benén tartani, és minden lakos csak két igáslovat tarthatott házánál. A lehajtás 1856-ban május 14-én volt, de előtte az orvos megvizsgálta az állatokat. A kezes ménes legelője Benén a „Kis híd köze 1 ' volt. 148 A birkákat - s ez most már inkább a finomabb gyapjújú merinóit és nem a rackaféle régebbi fajtát jelölte - május elején hajtották le, amit május 8-9-én SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve. 1856. febr. 25.. 1853-1858. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve. 1856. márc. 29.. 1853-1858. SZML. Jászladány Tanácsi Jegyzőkönyv. I867ápr. 23.. 1867-1868. SZML. Jász-Kun-Kerület. Alkapitányi Közigazgatási Iratok. Puszták Iratai, 1872-73. Érdekes összehasonlítani ezeket az adatokat a még ennél is nagyobb állatszámmal Jászapáti város Kocsér pusztáján, ahol 1842-ben 3000 szarvasmarha. 1219 ló, 7000 juh, és 500 sertés legelt. Lásd, Rusvay. Jászapáti története. 2003, 223. p. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve, 1855. jún. 2., 1853-1858. SZML. Jászladány Tanácsi Jegyzőkönyv. 1867. ápr. 23., 1867-1868. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve. 1856. máj. 12., 1853-1858. 87
