Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.
körösi lakosok tudhassák az határozás alkalmatosságával kirendelt [Deputatus] urak adják értésére az ott megjelenendő, odavaló kiküldött [e missus] uraknak " 65 Nem kétséges, hogy a tiltott pusztai legeltetés igen nagy üzlet volt a pásztorok számára és a részt vevők, a lefizetett pásztorokkal összejátszva, nem kis emberek voltak. Egy 1773-as jászberényi döntésből kitűnik, hogy a „vidéki" ökrök tulajdonosai között még a ceglédi második bíró. Virág János, is jelen volt. Egy 1794-ből származó irat szerint egy bizonyos ceglédi Szabó János marhái legeltek a mizsei barmok között, amelyekért 45 forintot fizetett Jászberénynek.'' A pásztorokkal összejátszó tulajdonosok között volt még Harsányi István kecskeméti plébános, aki engedélyért folyamodott Jászberényhez, hogy 530 juhát a Iajosi földön legeltethesse. 68 Sőt ugyanebből az évből értesülünk, hogy Dudás Pál és Mizsey Mihály csikósok titokban idegen állatokat legeltettek. Ezek között volt a postamester is, aki fizetség nélkül legeltette nyolc lovát. Pintér Mátyás gulyás pedig Rachi komisszárius 25 marháját, míg Kohári Ferenc gulyás a váci püspök 6 marháját legeltette hasonlóan. 69 A helyzet kezelésére Jászladány újabb rendeletet volt kénytelen hozni. 1795-ben törvénykezett az idegen marhák legeltetéséről, miszerint „Kiszel Menyhártnak Benei pascuum nem engedtetik" és ezért „Török Mátyás gulyás kötelezik mellybe Benére deputatio küldettik". 10 Majd 1799-ben: „Baratsi árendátor Madejszki János Benére engedelem nélkül az ökör tsorda közé a maga 16. ökreit pascuatio végett sújtván miképpen büntettetik. " 7I Nehezítette a helyzetet, hogy Jászberény a könnyebb megoldást választotta Bene pusztájának SZML Jászberény város lt. Protocoilum Sessionis senatorialis Privilegiati Oppidi JászBerény. Anni 1806, de Anno 1806, 1807 et 1808. 21. kötet 193. bejegyzés 172. 1807. április 18. közölve: Benedek - Kürti: 2004. 180. p. SZML Protocoilum, 8. Jászberény, 1773. márc. 20. SZML Hiv. Tud. Capsa 33. Fasc. 392. 1794. SZML Hiv. Tud. Capsa 33. Fasc. 390. 1794. Kétségtelen, hogy a plébános a kapcsolat ápolása érdekében támogatta a lajosi-feldeáki pusztán 1785-ben felállított, majd 1799-ben felszentelt útmenti kőkereszt ügyét. Lásd erről Harsányi Isván levelét: Benedek - Kürti: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai, 174-175. Kocsér pusztán a jászapátiak 1784-ben állították fel az első kőkeresztet, lásd: RUSVAY Lajos: Jászapáti története. Jászapáti, 2003. 76. p. SZML Hiv. Tud. Capsa 33. Fasc 379. 1794. SZML Jászladány Útmutatókönyv az 1736ik évtől kezdve 1803ik évig, Jászladány község ir. 1. Uo. 72
