Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.
tulajdonú pusztáin legeltetett és nem szorult más, külső puszták bérletére. 41 A pusztai állattartásnak és rendfenntartásnak fontos eleme volt a legeltetés rendjének meghatározása. Az állatok összegyűjtése (összeverése), kiválogatása, és útnak indítása, de maga a lehajtás is heteket vett igénybe. A levéltári iratokban semmi utalás nincs arra nézve, hogy a hagyományosnak vélt Szent György (április 24) nap lett volna az állatok kihajtásának ideje. Ezt nemcsak a legelő állapota, ahogyan Bel Ion Tibor írja. hanem az időjárás is meghatározta. 42 Sőt néha még ez is csak indok volt arra, hogy a gazdák minél tovább a pusztákon tarthassák állataikat. Sokszor a hazahajtást a járhatatlan útviszonyok nehezítették. Az állatfajtának megfelelően - a borjak, ökrök, tehenek, lovak és juhok - a lehajtás Jászladányból Benére két teljes napot vett igénybe. Az első napon az állatokkal igyekeztek elérni a ceglédi és nagykőrösi földekre, ahol már legeltetve kényelmesebben terelgették az állatokat a kijelölt legelőre. A mintegy egy évszázados rendszerben három nagy legelőteriilet volt elkülönítve Benén s mindegyik területen a víz jelenléte - a Csíkos és Madaras - határozta meg a legeltetés helyét és periodikus mozgását. Az előbbitől északra volt a felvégi, délre az alvégi falka legelője. A Madarastól délre pedig, a Hosszú-széki falka legelője terült el. A természetes tavak mellett Jászladány városa az 1825-ös térkép szerint, két nagy itató kutat is készíttetett: a Csíkos alatt a Füzfás, és a Templom hegy mellett a Telek-éri kutat. 4 ' A különbségekre és hasonlóságokra nézve irányt adónak tartom nem annyira a klasszikus néprajzi munkákat, mint inkább a történelmi alapossága miatt jobban párhuzamba állítható elemzést Bel Ion Tibor tollából. Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIU-XIX. században, Kareag. 1996. BELLON Tibor: Karcag, 1996. 114-115. p. SZML Privilegiált Jász Ladány Városa Bene pusztája földképe melyet fel mért Szt. György havában az 1825. Észt. Varga Elek földmérő. 58
