Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.
Közismert tény: a Német Lovagrend 173 1 -ben az egész Jászkunságot eladta, illetve elzálogosította a Pesti Invalidusok Házának. Mennyiben változtatta meg ez a kiskun puszták és Bene helyzetét? Annyiban bizonyosan, hogy a tulajdonosi váltással kapcsolatos adás-vétel tudatosította a Jászság, Kiskunság és Nagykunság lakosságával a Habsburg ház bizonytalanságát és megerősítette öntudatukat a pusztákért folytatott harcukban. A Német Lovagrend és a Pesti Invalidus Ház között megkötött szerződésben foglaltak szerint, Bene puszta is zálogba került. Ez azonban nem változtatott a puszta státuszán, mivel továbbra is az előző bérlők kapták meg, de Kecskemét város összeírásai szerint 1732-ben Benén - az 171 l-es négy gazdával szemben - már nyolc külön gazda szállását tartották nyilván. 10 1736-37 között továbbra is Kecskemét bérli a Pesti Invalidus Háztól a 14 kiskunsági pusztát. Benén körülbelül 13 kataszteri holdat, nyolc külön szállással egyenként 37 Rh. forint és 51 dénárért béreltek." Azonban a földéhes jászsági lakosok egyre növekvő követeléseit nem lehetett megállítani és ez félelemmel töltötte el Kecskemét lakosait. Ez nem volt indokolatlan, hiszen Jászapáti 1727-től már Kocsér és Kömpöc pusztákat bérelte a Lovagrendtől. Nagykőrös ekkor kezdte elveszíteni a majdnem egy évszázada bérelt lajosi és mizsei területeit. Ezért az udvari kamarához fordultak pusztai bérletük szerződésének megerősítése végett, és 1730-ban magát a jászkun kapitányt kérték, hogy járjon közbe a jászságiak terjeszkedése ellen. 12 Igaz ugyan, hogy 1739-ben Kecskemét még mindig 12 pusztát bérelt majdnem ugyanazon a korábban megállapított összegért, de ekkortól már bonyolódik a puszták bérlése, hiszen Kerekegyház területe fel lett osztva, és Agasegyháza puszta Ül léshez lett csatolva. A puszták adása-vevése ellen Podhradszky György jászkun főkapitány figyelmezteti Kecskemétet, hogy ha cserélnek Bábony pusztával, „azon esetben Kecskeméti uraimék Bene pusztára számot nem tarthatnak. " * A figyelmeztetésnek meg is lett a következménye. Az 1741-dik évben Bene egyszerűen Jászberény használatába ment át és Kecskemét elvesztette a mintegy 150 éven keresztül bérelt pusztáját. A következő évben már Jászberény és Jászladány közösen birtokolja Benét, fele-fele arányban. így 1741-ben Kecskemét megszűnt bérlő lenni és a két jász helység fizette a Pesti Invalidus Háznak a bérleti díjat. Jászberény Lajos és Mizse után 800 forintot, Lásd: BKML Kecskemét Város gazdasági számadások. 1710-1750. cs., közölve szintén. FÜR Lajos: Kertes tanyák a futóhoniokon. Bp. 1983. 25. p. KISS József: Szempontok a Dél-Kiskunsági községek 1745 előtti újratelepítéséhez. In: A Jászkunság kutatása /Szerk.: Fazekas István - Szahó László - Sztrinkó István/ Kecskemét. 1985. 339. p. KISS József: A Jászkun kerület parasztsága. 1979. 162-163. p. HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. 1929. 61. p. 50
