Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

rétet, egy majort és egy nádast tudhatott magáénak,

152 amihez bégsége idején (az 1590/9l-es defter szerint) gyűjtött még egy rétet, egy pusztát, valamint egy malmot.

153 8. A szolnoki szandzsák a tizenöt éves háborúig Sehszüvár utódja valószínűleg 1585 első felében kerülhetett Szolnok élére, és az a Szinán volt az, akit rövidebb, mint egy évi szolnoki hivatalviselés után, 1586. április 12-én neveztek ki a gyulai szandzsák élére. Annyit tudunk még a személyéről, hogy Szolnok előtt Ohriban szolgált.

154 Szinánt Mehmed követte. A váltás még március végén, vagy április elején megtörténhetett, ugyanis Mehmed 1586. április 4-én adott ki tezkerét (nyugtát) arról, hogy Debrecen városnak a mukátaá adó fejében bírája ötvenezer akcsét a budai kincstárba befizetett.'

35 Egy 1589. április 4-i hivatalos feljegyzés szerint pedig Mehmed bég pecsétes defterben tímárra terjeszt fel egy szolnoki szandzsákbeli katonát, aki vitézül viselkedett a Kalló várából kitört Gyulai János elleni ütközetben.

156 A bég valószínűleg nemcsak a betöréseket hárította el, hanem Erdélyt is segítette seregével,

157 azonban arról nincs adatunk, hogy melyik hadjáratban vett részt és pontosan mikor. A debreceniek állandó panaszai a különböző zaklatások, és adóterhek miatt megmaradtak. Ferhad budai pasa a szolnoki szandzsákbéghez intézett 1589 április-májusi tezkeréje szerint a debreceniek nemcsak a budai dívánnak, hanem az erdélyi vajdának, Nemce királyának (a Habsburg-magyar királynak) és a magyar lovasságnak is adóznak. Ezen felül a szerb papok is papi adót követelnek tőlük, legújabban pedig a pénzreformmal kapcsolatosan a kincstár is követel tőlük házanként 25 akcét. A tezkere, az adózók védelmében eltilt minden újfajta GYŐRFFY 1956. 21., 33., 36., 40. p. ÁGOSTON 1988. 268., 277., 279., 293. p.; ÁGOSTON 1989. 253, 258. p. Géza DÁVID: The Sancakbegis of Arad and Gyula. In: Acta Orientalia 46. Bp. (1992-93.) 156. p. A tanulmány megjelent magyar fordításban: DÁVID 1994. 121. p. FEKETE 1993.316. p., 30. irat. KARÁCSON 1914. 152. p. 1589. május 29. Hivatalos följegyzés egy csongrádi tímárbirtok ügyében, melynek tulajdonosa Mehemed bin Abdullah, s aki többek között a szolnoki szandzsákbéggel Erdély segítségére küldött katonaságban is harcolt. (KARÁCSON 1914. 153. p.) FEKETE 1993. 317. p., 35. irat. 34