Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.
hogy közvetlenül a budai kincstárba szállíthassák adójukat. 141 A harmadik levél Juszuf budai pasa levele a szolnoki szandzsákbéghez, amely Szinán pasa levelét tartalmazza. Eszerint a debreceniek azt panaszolják, hogy bár hét, a vácimukátaá-eminnék adós ráját kiadtak, mégis zaklatják őket. 14 " A zaklatások mellett a szolnoki bég a környék biztonságára is ügyelt. Gyakori volt ugyanis a hódoltsági területeken tartott vásárok megtámadása és kifosztása, melyeket az alacsony fizetésű végvári magyar katonaság követett el. A bég szerepére példa, hogy az 1585. évi túri nyári vásár nyugalmának fenntartását Sehszüvár 300 válogatott lovassal őrizte. 141 Egy rúznámcse szerint Sehszüvár szolnoki ténykedése után a boszniai beglerbégséget szerezte meg, 144 valószínűleg még az 1585. év folyamán. A vilajet éléről azonban az ellene sorozatosan érkező kifogások miatt hamar, még 1586 augusztusa előtt alacsony értékű ziámettel budai kajmakámmá tették. 145 Kalajikoz Ali budai pasa 1587-es halála után a beglerbégi rangot célozta meg, és abban a reményben, hogy el is nyeri, egy 1587-ben március 7-én Budáról írt levelében II. Rudolf császárnak már kineveztetéséről írt. 146 Ez az igyekezete azonban kudarcba fulladt, és még ebben az évben szigetvári szandzsákbéggé nevezték ki. Alig három hónap telt el hivatalából, máris megindult ellene a Habsburg panaszáradat. Ungnád Dávid levelek sorát fogalmazta meg, újra és újra azzal vádolva és gyanúsítva öt, hogy a császár országára akar törni, illetve hogy ténylegesen megszegte a békét. A levelek hatására vizsgálatot indított a budai pasa Sehszüvár ellen. A panaszok azonban egyre élesedtek, melynek az lett a vége, hogy a szultán a kapidzsibasit, Kurd agát küldte ki az ügy kivizsgálására, aki embereivel megkötöztette a béget, s a budai pasa elé vitette. Juszuf pasa azonban meg akarta őt menteni az uralkodó haragjától, s miután FEKETE 1993. 316. p. 31. irat Név nélkül, keltezés nélkül. Fekete szerint 1583-1586 közötti. 142 FEKETE 1993. 316-317. p. 33. irat. Keltezés nélkül, hátlapján: 88. 14. Február Fekete ezt a levelet is ez idő tájra teszi. 143 BODOKI FODOR Zoltán - BODOKI FODOR Zsigmond: Mezőtúr város története 1. Mezőtúr, 1978. 14. p.: TOKAI Zita Mária: Mezőtúr története a XVI. század első felében. Mezőtúr, (kiadás alatt). 144 DÁVID 1995. 394. p., 87. lábjegyzet, forrás: Kepeci 336, 215. p. 145 DÁVID 1995. 395. p., 88. lábjegyzet, forrás: Mühimme defteri 61. 124, No. 307. ,46 GÉVAY 1841. 13. p. 147 DÁVID 1995. 394. p.. 87. lábjegyzet, forrás: Kepeci 336, 215. p.: 32
