Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

határ már szinte felméretett, - a felperes nemzetség ezen felmérésről szóló mérnöki munkálatokat, nevezetesen a belső birtokokat ábrázoló térképet G., - a külső birtokot mutató térképet H., - a közönséges soros telekkönyvet J., - az úrbéri kivonatot K.., - és végre az osztályzati lajstromot L., betűk alatt felmutatja, s ennélfogva valamint a czélba vett általános rendezést megállapítani, úgy ezen mérnöki munkálatok hitelesítését, és a földnek osztályozását is elrendeltetni kéri. Alperes községért. - Az 1832/6 X. t. ez. 5. par-a f. pontja szerint elsődlegesen eldöntendő, ha vallyon nincsen-e törvényes vagy szerződéses akadály? melly az általános rendbe szedést, öszvesítést és elkülönözést akadályozhatná, - ezen okból az alperes csupán ezen kérdésre szorítkozván, kéri magát a kereset alól felmenteni, mert az úrbéri végrehajtás 2-ik pontja szerint felperes nemzetségnek az egész határban majorsági birtoka nincsen, mellyből történhettek volna foglalások, - de ugyanazon pontban fel sem tartatott magának semmit, és így, hogy a legelőről lemondott, kézzel fogható, - 4-ik pontban pedig még tisztjei részére is nem tartott fenn semmi legelöt, de a 3. pont szerint még a szomszéd Sárszög és gyügeri puszták használatának átengedésével is pótolta a lelkész és kántor részére rendelt, és az úrbéri telek után járó legelőt. -Illy esetben pedig, hol a földesuraságnak semmi majorsági birtoka nincs, a legelő használatában soha nem volt, hol amint fennebbiekből következtethető, a legelőről lemondott, az 1832/6 VI. t. ez. 3. par-ának 1. és 2. kivételei szerint, a legelőhöz jogot nem tarthat. És így megszűnvén a jelen rendezési pernek az alapja, - miután a földesuraság részére elkülönözni való nincsen, a jobbágyság pedig nem emel panaszt - kéri kimondatni, hogy itt a felperesi kérésnek helye nincsen. Felperes nemzetség. Mind az, mit a község a czélba vett határrendezés akadályául előgördít, már a legelő elkülönözési kérdésben bírói ítéletek által elhárítva levén, az itt sem akadályozhatja az egész határnak rendbe szedését és az úrbéri minden illetőségek elkülönözését, mellynek szükségképp meg kell történni, mihelyst azt akár a földesuraság akár a jobbágyok nagyobb része kívánja. Mi az emlegetett gyügeri és sárszögi pusztákat illeti, azokat ide zavarni nem lehet, mert azok külön határok, különös változó árendás-kötés mellett, és az uraság szabad tetszéséig adattak haszonbérbe a lakosoknak. Mi végre azon állítást illeti, hogy a földesuraságnak külső birtoka nincsen, - a már fennebbi szóváltásokban be van bizonyítva az ellenkező, - a B. alatti térkép is ellenkezőt bizonyít, - de felesleges is erről tovább vitatkozni, miután a külső föld hiánya nem akadálya a rendbe szedésnek. - ítélet alá bocsátja. Alperes községért. Nem áll az, hogy mi a legelő elkülönözési perben már eldöntetett, arról a tagosztályos perben többé vitatkozni ne lehessen, mert 1. ami ott a körülményekhez képpest megállapíttatott, azt az utóbbi már szélesebb térre 320