Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
ADATTÁR - Cseh Géza: Kyau lovagrendi landkomtur 1714. évi jelentése a Jászkunságról / 263. o.
A lovagrendi landkomtur általában a családfők számát jegyezhette fel, akiknek felesége, gyermekei és cselédjei voltak, legalább mintegy öt-hat fö családonként. Érdekes, az egyes települések azonos szempontok alapján készült leírásától merőben eltérő részlet, a jászberényi boszorkány ügyében tartott úriszéki tárgyalásról szóló tudósítás. Kyau bizonyára a Német Lovagrend művelt és jól képzett tisztségviselői közé tartozott, ám ez a legkevésbé sem állt szemben azzal, hogy a helyi lakosság „érdekében" és nyomatékos kívánságára a megvádolt személy megégetéséröl hozott határozatot. Nem árt megjegyeznünk, hogy 1707-ben II. Rákóczi Ferenc is boszorkányégetésre adott engedélyt herényieknek. Christoph Heinrich Kyau, a Német Lovagrend magas rangú tisztségviselője, mint szerzetesi fogadalmat tett egyházi személy, a protestánsokkal szemben erős ellenérzést táplált. Szemléletmódja a jászberényi vallási viszonyok ismertetésénél különösen kitűnik, hiszen, mint írja, a kálvinisták működését ö majd a jövőben gátolni fogja, de az ország törvényeit tiszteletben tartja, és ezért a jelenlétüket eltűri, mivel már a „rebellió,^ a Rákóczi szabadságharc előtt is eklézsia volt itt. Mindehhez hozzáteszi, hogy a jászberényi prédikátor csak a most kezdődő országgyűlés végéig maradhat meg házában. A landkomtur ezzel a megjegyzésével a reményét fejezi ki a protestáns hitélet erősebb korlátozása iránt. Eltekintve azonban a vallási kérdésektől, Kyau a jászkun lakossággal szemben sokkal türelmesebbnek, sőt kifejezetten jó szándékúnak mutatkozott, ellentétben a nem sokkal előbb elhunyt Ehrenfeld inspectorral, Chinoranyval, a Jászberényből visszarendelt provizorral és a többi lovagrendi tiszttel. Különböző szempontok és eltérő körülmények között készült a Pentzösszeírás, a Kageneck naplója és a Kyau jelentés. Adataikat mégis érdemes összehasonlítanunk, mivel ezek alapján az újratelepülés kezdeteinek és a Rákóczi-szabadságharc korszakának demográfiai és gazdasági változásai mintegy másfél évtizeden át nyomon követhetők, ami talán indokolttá teszi, hogy egyszer majd a jövőben, önálló kötetben valamennyit teljes terjedelmében megjelentessük. 13 A XVIII. század későbbi évtizedeiben több részletes leírás keletkezett a Jászkunságról. Köztük a legjelentősebb Bél Mátyás, feltételezhetően 1731-ben összeállított, A kunok és a jászok avagy a filiszteusok kerületei című kézirata. Az 1780-as években készült első katonai felmérés országleírása, majd az 1790-es években Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve a Jászkunságról ugyancsak értékes adatbázisai a helytörténetírásnak. A BácsKiskun Megyei Levéltár, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár és a Jászberényi Jász Múzeum ezeket a forrásokat nyomtatásban is megjelentette. 277
