Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
1943. január 13-án kora reggel elszabadult a „pokol", kezdetét vette a korábban elhalasztott, de „evidenciában" tartott szovjet offenzíva. Ez a támadás a csapatváltás okozta erőgyengülések, a váratlanságból fakadó összevisszaság jegyében érte a csapatok többségét. A jelentős páncélos erővel támadó szovjetek rövid idő alatt áttörték a 2. (magyar) hadsereg gyenge védelmét. Az orosz bekerítés és a visszavonulás szempontjából ekkor felértékelődött az ilovszkojei repülőtéren, Csukás Kálmán parancsnokságával települt földi védőkörlet szerepe. A keleti körlet Heppes Aladár, a nyugati Platthy Árpád százados parancsnoksága alatt állott. Ide osztották be az összes repülőüzemi és repülőtér építő munkás-századok állományát (így a Szolnokit is). Az üzemképes repülőgépeket kimenekítették, a hosszadalmasan javíthatókat felrobbantották. Az 1/1 „Dongó" század pilótái gépeikkel Harkovba települtek át. a földi személyzet azonban maradt Ilovszkojén a földi védelemben. Az oroszok által bekerített repülőtéren 750 repülős katona állt készen a harcra, kézi fegyvereivel és néhány Bofors légvédelmi gépágyúval. A sorozatlövő fegyverek zömét a repülőgépekből kiszerelt géppuskák alkották. A repülődandár parancsnoka engedélyt kért Jány tábornoktól a repülők védőkörletből történő kivonására. Jány utasította Heszlényi altábornagyot, a IV. hadtest parancsnokát, hogy biztosítsa a repülőtér védőinek kivonását. A németek azonban arra kérték Csukás alezredest, hogy a védőkörletből való kitörést halassza el. Január 17-én több ezer magyar, német, olasz fegyvertelen menekülő, köztük 800 súlyos fagysérült érkezett a repülőtérre, ami természetesen tovább bonyolította, az aznapra éppen befejeződött szovjet bekerítés miatt, egyébként sem egyszerű helyzetet. Csukás alezredes január 18-án 13.00 órára tűzte ki a kitörés időpontját. Egy kis csoportnak sikerült is azt végrehajtania, azonban a többiek elakadtak a nagy hóban, majd visszafordultak a repülőtérre. A harcokban egyes források szerint ötvenen meghaltak, százan megsebesültek, és eltűnt Csukás alezredes is. Miután beérkezett llovszkojéra a 26. „Westfalen" gyalogos hadosztály. Heppes Aladár kérte a parancsnokot, hogy páncélosai mögé, utóvédként besorolhasson. Ennek megfelelően a körülbelül 500 főnyi harcosból, 4.000 fegyvertelenből és 1.000 sebesültből álló menetoszlop a német páncélosok „nyomában" megindult nyugat felé. Útközben megtalálták a védőkörlet parancsnokának vitéz zetényi Csukás Kálmán repülő vezérkari alezredesnek a holttestét, a korábbi kitörés helyszínén. Január 23.-án, a menetoszlop elérte Növi Oszkolt. Heppes Aladár január 25-én átvette az 5/1. ..Puma" osztály parancsnokságát, és az 5/2-es századdal, és annak földi személyzetével együtt áttelepültek Kijevbe. Január 24-re befejeződött a bekerített erők, szovjetek részéről történő „felszámolása". A 2. (magyar) hadsereg ennek során 40.000 halottat, 60.000 sebesültet és fogságba esett katonát vesztett, odalett vagy megsemmisült, illetve a saját csapatok megsemmisítették a felszerelés 80 %- át. A 2. (magyar) repülődandár állományából elesett 36. eltűnt 46, beteg 7, sebesült 56, fagysérült 32 fő; 174
