Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
1940. augusztus elsején érkezett meg Szolnokra, a mátyásföldi 1. Honvéd Vadászrepülö-ezred (parancsnok Schwager János alezredes), 1/1 vadászrepülö-osztályának. l/l-es „Dongó" (Szabó Mátyás százados vezetésével), valamint az 1/2-es „Ludas Matyi" vadászrepülő-százada (Gyenes László százados parancsnoksága alatt) Mátyásföldről illetve Börgöndről. A Szolnokra települt repülőosztály, illetve a katonai repülőtér első parancsnoka Szabó Mátyás lett. akit az áttelepülés napján léptettek elő századossá. Mind a két alegység 12-12 db Fiat CR 32-es „Csér", valamint l-l db Focke-Wulf FW56 „Stösser" repülőgéppel rendelkezett. Sok olyan fiatal pilóta került ekkor Szolnokra, akik Olaszországban vettek részt repülőképzésen. Az „idősebbek" közül itt szolgált, Szentgyörgyi Dezső, Bánhidi Antal (a Gerle-13-as repülőgép tervezője és világrekordere/ A „modern" szolnoki katonai repülőtér 1940. augusztus elsejétől benépesült állandó, parancsban ide helyezett állománnyal és ezzel kezdetét vette a repülőtér több évtizedes történetér 1902. október 2-án született Nagyváradon. Édesapja kőműves mester volt, 1914-ben a Kárpátok védelmében halt hősi halált. Édesanyja három gyermeket nevelt, korai özvegységre jutva. Mátyást a jól tanuló hadiárva gyermeket 1918-ban felvették a nagyváradi honvéd hadapródiskolába. Sok segítséget jelentett ez akkor édesanyjának. Miután Erdélyt elcsatolták Magyarországtól, tanulmányait a budapesti főreáliskolában folytatta. 1938-ban Székesfehérvárról nősült, házasságából két gyermekük született (Mátyás és Szabolcs). A „Dongó" század még 1938-ban Kecskemétről fölkerült Mátyásföldre. 1938 tavaszán (a szlovák háború idején) Miskolcon települnek. Az 1938-as győri haderő-fejlesztési program hatására. 1940-ben megkezdődött a vadonatúj szolnoki repülőtér benépesítése. 1940. augusztus elsején a ..Dongó" nevű századával együtt Szolnokra helyezik és előléptetik századossá. Itt ö tölti be az 1/1 -es vadászosztály az 1/1-es „Dongó" vadász-század valamint a repülőtér parancsnokának tisztét. 1940 nyara és 1942. július 2-a (szovjet frontra való kitelepülésig) közötti időszakban Szabó százados sokat tett a repülőtér fejlesztése, bővítése, a biztonságos repülés feltételeinek megteremtése érdekében. 1941. május l-jétől „beosztottja" Horthy István tartalékos repülőfőhadnagy. A „Dongó" század 16 pilótával és 12 darab Héja típusú repülőgéppel elindult a frontra. 1942. augusztus 20-án Horthy István halálát követően. Szabó Mátyást visszarendelték a frontról. 1942. október elsejétől ismételten ö a szolnoki repülőtér parancsnoka. 1943. december elsejétől a Honvédelmi Minisztériumban kinevezik kiképzési előadónak és előléptetik őrnaggyá. Amikor Budapestet elérte a front, családjával együtt bujkált. 1945. január 30-án fogságba esik, 1945. március 21-vel szabadul és feladatot vállal a Debrecenben akkor alakuló új kormány honvédelmi minisztériumában. 1945. április 12-én előléptetik alezredesnek, és kinevezik a minisztérium légügyi osztályvezetőjének. 1946. december 31-ével, különböző zaklatások után kényszernyiigdíjazzák. 1953 októberében családjával együtt felesége szüleihez költözik Székesfehérvárra. Az 1956-os forradalom után megtorlásoktól tartva elhagyja az országot és Belgiumban telepedik le. 1980. június 14-én halt meg. Hamvait családja hazaszállíttatta és a székesfehérvári Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra. BORÚS József: Szolnok a második világháború éveiben. 221. p., valamint TOBAK Tibor: A „Dongó" sztori. TOP GUN 1999/5. 155
