Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

1937 nyarán a városba költözött Schneider Emil főoktató és az ő vezetésével indult újra a munka. Katonai szolgálatra történő bevonulása után a főoktatói teendőket Sztipits Albert látta el, őt pedig Molnár István követte. Schneider legismertebb növendékei: ifj. Kőszegi Ferenc segédoktató, dr. Radnai László, Kátai István, Horthy Kálmán, Sztipits Bertalan, Mészáros Mátyás, Bogyay Kamill. Tarkányi Imre. Gyurkicza András, Kiss András, Nemes János, Puskás Endre. dr. Mártonffi István, Drexler István, Demjén Tibor, Zentai Sándor, Bergendy István. Molnár István és még lehetne sorolni a neveket. Egy év kihagyás után 1937. augusztusában újabb repülőnapot rendeztek. A nívós program érdekessége volt, hogy ezen a napon Budapest és Szolnok között légipostát közlekedtettek. A Szolnoki Repülő Egyesületben folyó munkát minősíti, hogy megalakulását követő rövid másfél év alatt, országos viszonylatban, az egyesületek közül a második helyezést érte el. Mindezt olyan körülmények között, amikor a „Tisza az éves repülésre fordítható időnek még a felét sem engedélyezte a tagság számára". A szolnokiak lelkes munkája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a síkvidéki repülés beindulhatott Szentesen és Szegeden. Az 1938. július 10-i szolnoki repülőnap bevétele jelentősen hozzájárult az új hangár felépítéséhez. A rendezvény kapcsán (elsősorban a magyar légierő újjászervezésére irányuló nyílt formát öltött törekvések hatására), a helyi sajtóban már mintegy követelésként jelenik meg: „Repülőteret Szolnoknak". A Magyar Aero Szövetség 1939-ben kötelezővé tette a repülésben részt venni kívánók számára az orvosi vizsgálatot. A vizsgálatot végző orvosok körét szigorú követehnényi rend szerint választották ki.

18 A szolnoki sportrepülés fejlődésére nagy hatást gyakorolt az 1939-ben a szandai réten megrendezett, első repülős olimpiai tábor, amelyet az 1940. évi helsinki olimpiász leendő versenyzői számára tartottak. Ezen az egy hónapos összejövetelen jelen voltak az akkori magyar repülés kiválóságai. A tábor parancsnoka Tasnády László volt, a résztvevők között pedig ott volt Bánhidi Antal (a „Gerlével"), Pettendy János, Boll mann Béla, Tardos Béla, Szabó István, Szőnyi József, Ozsdolay György, Rubik Ernő és még sokan mások. Ekkor próbálták ki Szolnokon a repülés Meteorológiai Szolgálatának gyakorlati működtetését, dr. Tóth Géza meteorológus vezetésével. A Szolnoki Repülő Egyesület 1939-ben hirdette meg első repülő-táborát, ahová 200 fiatal jelentkezett, akik közül (lehetőségek hiányában), csak töredéküket tudták behívni. A tábor lakóit a hangárban illetve sátrakban helyezték el. A napirend szerint az ébresztő 4 órakor volt. Reggeli után fél 5-kor már repülőüzem-kezdés volt, majd ezt követően repülés nyolc-kilenc órán át. A KIRÁLY Sándor: Ötven év a Tisza fölött. Szolnok, 1986. 14-16. p. Magyar Szárnyak 1939. 9. száma, szeptember hó. 147