Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

2. A szandzsákbégek feladatai A szandzsákbégek feladata a szandzsák védelme, a lakosság nyugalmának megőrzése volt.

2

' Kinevezésük feltétele Magyarországon elsősorban a helyi viszonyok ismerete, ami mellett számított még a katonai erő (az előírtnál több bajtársat tudtak kiállítani), a protekció, valamint az Oszmán házhoz való lojalitás.

28 Nem voltak ritkák a családi összefonódások sem. így Bagi Gábor szerint - Mahmud béget, aki az 1570-és években állt a szandzsák élén, nevelt fia, Sasvár (Sehszüvár) követte." Egy másik esetben a temesvári beglerbég előterjesztésében arról olvashatunk, hogy az elhalt Ali szolnoki bég utóda Ali pasa nagyvezír testvérének fia, a bigai szandzsákból letett Musztafa lett.

30 A szandzsákbégeket szoros hivatali kötelékek fűzték a tartományi kormányzókhoz, a beglerbégekhez. Tagjai voltak a beglerbégek tanácskozói testületének is. Csak jelentősebb ügyek megvitatására hívták meg őket, ahol szabadon előadhatták a szandzsákjukban felmerült problémákat, valamint véleményt nyilváníthattak a tervezett hadmüveletekről. A bégek feltétlen engedelmességgel tartoztak főnöküknek. A fent említett feladatok közül a szandzsákbégek katonai funkciója volt a legfontosabb. Beglerbégi, vagy központi kezdeményezés esetén teljes haderővel kellett felvonulniuk. " így például Iszkender basa 1565-ös levele szerint a szolnoki bég, Haszán Erdély támogatására szállt hadba. A szpáhik a birtokaik nagyságával arányosan kiállított lovas harcosokkal (dzsebeli) siettek parancsnokuk, a bég zászlaja alá. A szultáni hadjáratokon a szandzsákbégek a DÁVID 1995. 40. p. üo. 46-47. p. Szolnok törtenete 2000. 19. Arra. hogy Sasvár valóban Mahmud nevelt fia lett volna, adatokat nem találtam. Minden forrás úgy említi, mint magyar származású renegátot. Lásd: FEKETE 1955.. magyar fordításban GYŐRFFY !95óT BENEDEK Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye 16. századi történetéhez. In: Zounuk 8. Szolnok, 1993. 229-275. p. (Továbbiakban BENEDEK 1993.) DÁVID 1995. 48. p.: Jegyzetben; Kepeci 252. 156. DÁVID 1995. 125-126. p. Uo. 127. p. Budai pasák magyar nyelvű levelezése 1. 1553-1589. Szerk.: TAKÁTS Sándor — ECKHART Ferene - SZEKFŰ Gyula. Bp.. 1915. 12-14. p. (Továbbiakban TAKÁTS ECKHART-SZEKFÜ) 13