Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

Idegenektől beszedett legelődíjak Díj fizető Ev Összeg Mire Kinek Győri kereskedők 1762/ 63 108 Ft juhok legeltetése Halas Fájsz 1771 24 xr/db 9 Halas Bogyiszló 1839 6 xr/db 800 ló legeltetése Halas Határon áthajtott állatok után 1767 74 Rft 36 xr egész évben beszedett díj összesen Fülöpszállás Határon áthajtott állatok után 1767 103 Rft 5 xr egész évben beszedett díj összesen Szabadszállás Némely szomszédok és rácok 1767 127 Rft 85 xr legelőért Kunszentmiklós Győri kereskedők 1767 45 Rft 45 xr juhok legeltetése Halas 1771-ben a fajsziak kértek legeltetési jogot Halastól, mivel az árvíz miatt saját határuk kevésnek bizonyult. Hasonló ok miatt a Sárközből az uszódiak, foktőiek is legeltettek olykor a halasi határban. Ezekben az esetekben a tanács beszedte a legeltetési díjat, engedélyezte a legeltetést, de mindezt csak a helyi gazdák beleegyezésével tehette. Azoknak a településeknek, amelyek a nagy vásáros helyek Pest, Kecskemét, Debrecen vagy Vác állatfelhajtó útvonalába estek az áthajtott állatok legelőtaksája rendszeres bevételt jelentett. Halas évi 300-400 Ft taksát szedett be. Kiemelkedően sok volt az 1777/78. évi bevétele, amikor 23 383 göböly és 2040 juh haladt át a halasi határon. A házipénztárba ekkor 471 Ft 45 xr-t könyveltek el. Általában egy számos állat után két dénárt szedtek, a juhokból 10 juh számított egy számos állatnak. Szabadszállást az 1795/96-os számadások megvizsgálásakor a Jászkim Kerület azért állítja jó példának a többi település elé, mert 795 forintot szedett be a határán áthajtott állatok legeltetéséért.

92 Természetesen a kiadási oldalon is szerepeltek hasonló tételek, ami azt mutatja, hogy a jászkun községeket is megfizettették, ha állataikat idegen határon hajtották keresztül. SZML. JK. kgy. ir. Fasc. 2. No. 99/1797. 126