Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

Jászkun Kerület 1795 12 xr, de 20 juhot tarthatnak összesen 6 xr-ért Mihálytelek 1813 18 xr 6 xr Jászkun Kerület 1823 20 xr 8 xr konvenciós pénzben Amint a táblázatból látható, a fííbér szinte településenként változó összeg volt. Nagyságát a legelök telítettsége, a pásztorbérek, esetenként a természeti katasztrófák befolyásolták, és mindenkor a redemptus érdek. A terragium a házipénztárba folyt. Belőle pusztai építményeket, kutakat, pusztaházakat emeltek, pásztorbért fizettek, olykor külső legelőbérletbe hajlították. Néhány településen évekig nem szedtek terragiumot. Kisújszálláson 1772-1793-ig azért nem szedtek terragiumot, mert az árvíz miatt a helyi legelőket alig használhatták. A táblázatból kitűnik, s más források is megerősítik, hogy a helységek nem mindig fogadták el a kerületi közgyűlésen időnként megszabott terragiumot, sokszor apelláltak, vagy átmenetileg elfogadták de a következő gazdasági évben valamilyen helyi okra hivatkozva eltértek tőle. Pusztabérletek, legelőárendák Annak ellenére, hogy kerületszerte a redempciótól kezdődően folytonosan a földhiányra panaszkodtak, s külső pusztákat béreltek, bizonyos területeket árendába adtak. A jász községek távoli kiskunsági pusztáik egy részét inkább bérbe adták, ha helyettük közelebbieket bérelhettek. Mindezt a bérleti tevékenységet a tanács szervezte. A bérleti díjakról nem készítettek külön számadást, az beolvadt a házipénztár jövedelmei közé. Felsőszentgyörgy már 1749-ben bérbe adta Félegyházának Szentlászló puszta 1/6-od részét. Halas, Szarkás határrészéből és Bodoglárból adott árendába. Ezek az árendák évi 250-300 Ft bevételt adtak a településnek. 1762-ben, pl. a bodoglári göböljárást négy félegyházi gazda bérelte, 330 forintért.'

1 A kerületi ménes számára is Halastól béreltek területet. A bérelt tajói ménesjárásért 1770— 1804-ig évi 250 forintot fizetett a városnak a Jászkun Kertilet generális pénztára.

82 A XVIII. században Halason volt a legnagyobb bérelhető legelő a Jászkunságban. Sl BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet. 2000. 82 SZML. .IK. Fasc. I. No. 773/1804. 118