Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.
Ingatlanokból származó jövedelmek A jászkun települések ingatlanjainak egyik csoportját a beneficiumok tartozékai, a kocsmák, mészárszékek, malmok, boltok épülete, továbbá az iskolák, szegényházak, kórházak, egyházi szolgálathoz tartozó épületek: a templom, a parókia, a kántorház s nem utolsósorban a katonaság részére épített quartélyházak alkották. Az ingatlanok másik csoportját a föld, az osztatlan közös tulajdonban hagyott bel- és külterületi határrészek. Többször hangsúlyoztuk, hogy a Jászkun Kerület egészének és bizonyos vonásokban településeinek gazdálkodása is legjobban a szabad királyi városokhoz hasonult. Az ingatlanokból származó jövedelmeknél azonban éppen a szabad királyi városoktól eltérő vagyoni összetételt, s ez által az attól eltérő gazdálkodási lehetőséget emeljük ki. A hasonlóságok az épületek, és a beltelkek hasznosításában, a különbségek a határbeli föld vonatkozásában mutathatók ki. A különbség a jászkun földtulajdon sajátosságaiból eredt. Amint már említettük a királyi kisebb haszonvételeket megváltott tulajdonnak tekintették, a beneficiumok hasznosítását szolgáló ingatlanokkal együtt. Ezeket az osztatlan redemptus tulajdonrészeket valójában birtokossági ~ közbirtokossági tulajdonnak tartották. A közbirtokosságok szervezeti elkülönülése csak az 1850-es évektől következett be, s a vagyon elkülönítésére is csak ekkor került sor. Addig egyetlen településen sem merült fel a beneficiumok épületeinek és a hozzájuk tartozó földnek, valamint az osztatlan redemptus tulajdonú határrészeknek elkülönítése a tanács vagyonkezeléséből. A birtokosság tulajdonosi jogai a vagyonnal kapcsolatos döntésekben, a beleszólási és a szavazati jogban érvényesültek. A szabad királyi városokban a városi ingatlan hasznosításba, a vagyonnal való gazdálkodásba a külsőtanácsnak, (nagytanácsnak) volt bizonyos beleszólása, ellenőrzési és felügyeleti joga. A nagytanács élén álló szószóló a város polgárait képviselte. Magukat a polgárokat csak kivételes esetben szavaztatták meg, pl. a bormérési szabadsággal kapcsolatban. 74 A Jászkun Kerületben 1745-től a közös vagyont érintő elhatározások a birtokosok és a tanács összevont gyűlésében születtek meg. A módszer egészen a birtokossági vagyon elkülönítéséig, a közbirtokosságok formális megalakulásáig fennmaradt. A vagyon hasznosításába tehát jóval szélesebb körű a beleszólási lehetőség, mint a szabad királyi városokban. Egészen más a helyzet a hasznosítás ellenőrzésében. Az éves számadások ismertetése ugyan többnyire már a XVIII. század közepétől nagyobb gyűlésekben történt, de az évközbeni ellenőrzésiikre nem alakultak megfelelő helyi szervezetek. A külsőtanácsok csak 1797-re alakultak meg minden községben. A szervezet létrehozása, KÁLLAY István, 1972. 114
