Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

borát a redemptus. Talán a helyi hatáskörök öntudatos védelmét láthatjuk a kerületi reagálásban, mert 1799-ben megerősítik a nádor által leírtakat, bár az szinte teljesen megegyezett a maguk 12 évvel korábban elfogadott határozatával." Az 1800-as évek első felében két átfogó szabályozásról tudunk, 1818ból és 1839-ből. 1818-ban egységesítik a licitálás kerületbeli szabályait, helyét és idejét. Ezentúl évente júniusban, Jászberényben, Kisújszálláson, Félegyházán és Kunszentmiklóson lehet licitálni. A lehetőséget meghirdetik magyar és német nyelvű újságokban, idegenek azonban csak akkor licitálhattak, ha az árenda éves jövedelmének megfelelő kauciót letették. Az árverést licitáló deputáció előtt bonyolították, amelynek az adott helységek kijelölt tisztségviselőin kívül tagja volt az érintett kerület kapitánya, a Jászkun Kerület főnótáriusa és számvevője. A bizottság működése a helyi önkormányzat csorbítását, a központosítási törekvések erősödését tükrözi. A kerületi kapitányok már 1768-tól ellenjegyezték a helyi contractusokat, de az ellenjegyzés inkább formális jóváhagyást jelentett, míg a nádori akaratot képviselő főnótárius jelenléte egyértelműen a központosítást bizonyítja. Ezeken az árveréseken a kocsmákat, mészárszékeket és boltokat adták bérbe. Az árendátorok korábban viselték a helyi adók meghatározott részét, most minden árendált egységtől egy személy mentességet kap a helyi terhek alól.

34 Az árendátorok érdekeit sértette a helyi bormérések, a "bögrecsárdák", "kurtakocsmák" működése. Különösen sok vitára adott okot a külső promontóriumokban termett szőlőből szűrt bor, égetett pálinka árusítása. A publikációkban sorozatosan hirdették, hogy külső helyen termett borokat ne merészeljenek árusítani. A jászberényieknek, pl. a kerekudvari termés árusítását tilalmazták rendszeresen. A tilalmakat egyre kevésbé sikerült betartatni. 1825ben, amikor felmérték, valójában mekkora külső terméssel kell számolni, kiderült, hogy szinte minden jászkun községben voltak külső szőlőt művelő lakosok. 33 SZML. JK. kgy. 1799. Fasc. 9. No. 168. 34 SZML. JK. Kig. Fasc. 4. No. 1396/1818. 102