Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.
A pásztorok csárdai látogatásai és alkoholizmusa igen sok bonyodalom forrása volt. A mizsei csárda hírhedté válását öregbítette egy 1778-beli verekedés és káromkodás, amit az akkori tanácsurak igen komolyan vettek. Az eset résztvevői Csíkmérő Imre számadó gulyás és a Sári falubeli, de pusztai csárdásként működő Major Ádám és családtagjai voltak. A verekedést Csíkmérő Imre iszákossága, illetve a csárdás menyének tisztességére vetett becsületsértés okozta. A kihallgatott négy tanú - a hatvanéves Major Ádám csárdás, ötvenéves felesége, a húszéves fiuk József és az ötvenéves Boczonádi János jászberényi lakos - igencsak egyformán vallott a gulyás ellen. Az egybehangzó vallomásokból itt csak a csárdás fiának és a jászberényi embernek vallomását érdemes idézni: „E tanú fenn említett korcsmárosnak édes fia, Csíkmérő Imre kérésre bort hozván fel a pinczéből a midőn kezébe atta volna nevezett Csíkmérő Imre e tanút kínálván innya kényszertítette, melynek kényszerítésére e tanú, hogy ha én úgy mond minden emberrel bort iszom nem korcsmáros, hanem bor ivó leszek mint kend, melyre Csikmérő Imre igyál baszom fékom teremtette tudom hogy haragszol reám baszom fékom teremtette, és a feleségedet félted tőlem, melyre e tanú, hogy ha én az feleségemet félteném nem lőttem volna kortsmáros és én kendre nem haragszom, ismét Csíkmérő Imre e tanúnak ezen kertben lévő széna sem a tied baszom fékom teremtette hanem az enyím, és erre a tanú mondván: hogy volna ezen széna a kendé Imre holott eztet nékem Bírák uraimék attak. Melyre Csikmérő Imre abbúl nékem a bíró sem parancsol baszom fékom teremtette aztán dühösségében fogván a piszkálló fát, akkor is hasonlóan káromkodván és áztat az kő oszlophoz verte, mindaddig még széjjel nem tört a piszkálló fa. Ez meg lévén az vizes korsót kezében forgatván avval tánczolt és azt is a kő oszlophoz közel a tanú édes attyától vágta aminek az korsónak darabja e tanú édes attyának vállát érvén áztat keményen meg is ütötte és vérzetté. Mint hogy pedig e tanúnak mint korcsmárosnak sok rendbeli szorgalmatosságai volnának azért minden káromkodását nem is hallotta, hallotta mind azáltal jelen léttében e tanú az elől adott káromkodást Csíkmérő Imre szájábúl mint egy tízszer. " 79 A jászberényi Boczonády János hasonlóan vallott, de hozzátette: „Jelen volt e tanú az múlt szüret után az Nyirben lévő csőszök gunyhójánál is ahol egy körösi varga mester ember is megállapodván jelen volt, midőn Csíkmérő Imre e tanúhoz ilyenképpen szóllott: Bácsi úgy mond baszom a lelkét, mihelyt a cserényhöz megyek mingyárt bojtárt verek másodszor ismét kutya teremtenének mihelyt oda megyén mingyárt a fejébe verem a baltát, SZML Hív. Tud. 22 cs. 93 sz. 1778. 81
