Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Túri Zoltán: Egy talányos kistáj: a Szolnoki-ártér / 33. o.
jelmagyarázat elkészítésekor a Paint Shop Pro egyszerű képszerkesztő program 5.0-s verziójával is dolgoztam. A rendszerváltás után a helyi hatalom intézményesítésével jelentős államigazgatási változás nem következett be a Szolnoki-ártér településeinek közigazgatási területében és rendszerében. 1993-ban önállósult Hunyadfalva és szakadt el Kőtelek községtől, egy évvel később pedig megalakult Csataszög település Nagykörű község Csataszög és Szivattyútelep 26 nevű külterületi lakott helyeiből. A Szandaszőlős elnevezést A Magyar Köztársaság helységnévtára 27 az 1963-as megyeszékhelyhez való csatolás miatt a „megszűnt helységnév" kategóriába sorolja. A kiadvány mellékleteként közölt közigazgatási térkép viszont ábrázolja és a nevét is külön feltünteti 28 . Tehát a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a Szolnoki-ártér településeinek és jelentősebb külterületi lakott helyeinek száma változatlan maradt. A települések államigazgatási területének és a Szolnoki-ártér tájhatárainak összevetése során megállapítható, hogy a 15 önálló helységből csak öt: a kishatárú Csataszög és Hunyadfalva, valamint Kőtelek, Nagykörű és Vezseny található teljes terjedelmében a kistáj keretein belül. A többi település változó nagyságú közigazgatási területén több mikrorégió, sőt a rokon vonások mértékének csökkenése nyomán akár több középtáj is osztozhat. A legnagyobb kiterjedésű településhatárral a megyeszékhely rendelkezik, amelynek 187,23 négyzetkilométerén 29 két középtáj négy kistája fekszik. Törzsterületét három közép-tisza-vidéki 30 kistáj alkotja. Nyugati harmadát a Jászság, középső részét pedig a rendszeres folyószabályozási és ármentesítő munkálatok megkezdése előtt az év nagy részében vagy időszakosan vízzel borított Szolnoki-ártér foglalja el, amely az eredetileg SZIKSZAI M. S. - TÓTH Á., 1999. 31. p. A Magyar Köztársaság helységnévtára 1995, KSH, Budapest 837. p. A 442-es főútvonalon közlekedők akár Rákóczifalva, akár a város felé haladva a műút és a belterület határának érintkezési zónájában felállított helységnévtáblán a SzolnokSzandaszőlős településnevet láthatják. Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve 2001, pp. 322-323. A középtáj nevének írásmódja kettős: a szakirodalomban a hagyományos KözépTiszavidék és a Magyarország nemzeti atlaszának 1989-es megjelenése óta használt Közép-Tisza-vidék alak is egyaránt helyes és elterjedt. 43
