Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

ADATTÁR - GYŐRI JÁNOS: A Jász-Kis-Éri Úri Casinó története / 381. o.

Turin, augusztus 5-én 1867. Kossuth Lajos." így természetes, hogy Jászkiséren - mint a Jászság leghaladóbb községében kialakultak az egyesületek, az olvasókörök. A jómódúak rétege, a földbirtokosok, bárók, grófok felismerték, hogy a munkások művelődése gazdasági, politikai, sőt kulturális életüket is veszélyezteti. Az egyházakkal közösen minden megtettek a munkások, parasztok kézben való tartására. Jászkisér mezőgazdasági község ma is. így a parasztság körében, mint népművelési intézmények gazda és olvasókörök alakultak ki. Az Alföld szinte minden községében megtaláljuk egészen 1948-ig - a megszüntetésükig - nyomait az Olvasóköröknek, így Jászkiséren is. Az egyesületekre azonban a társadalmi tagozódás nyomta rá a bélyegét. Jászkiséren, mint már említettem 1948-ig a következő egyesületek működtek: 1/. Az úri osztály részére volt a "Casinó". 2/. A jómódú gazdák /60-200 kh/ részére, a "Gazdakör". 3/. A középparasztok részére az "1848-as Olvasókör". 4/. A község iparosai részére az "Ipartestület". 5/. A szegényparasztok részére a "Római Katolikus Olvasókör". Itt kívánom megjegyezni, hogy a katolikusok csak II, Rákóczi Ferenc szabadságharca után /l703-1711/ telepedtek le a községben, mégpedig cselédként, feles bérlőként, vagy napszámosként a jómódú jászkiséri gazdáknál. Ma már - az 1930-as statisztikai adatok alapján - a katolikusok képezik a lakosság 51,93 %-át. Ennek oka, hogy a katolikusoknál 4-6 gyermek volt egy családban, míg a reformátusoknál 1-2. Ha már 3-4 gyermek volt a reformátusoknál, megszólták az ilyen asszonyt és férjet. Oka nagyon egyszerű: a föld ne osztódjon, hanem kevés kézben maradjon. Az Ipartestület története után most a "Jászkiséri Casinó Egyesület" történetével kívánunk foglalkozni. Jászkisér a jómódú értelmiségi rétegnek volt a találkozási helye. 1906-ban Üveges József helyi építőmester tervrajza alapján épült meg a Kossuth Szálló. Ennek 2 terme lett az úri osztályé. Ezen réteget elsősorban a megyénkben elsőnek 1852-ben alakult - Széchenyi István és Vásárhelyi Pál által alapított "Jász-Kiséri Tiszaszabályozó Egylet"-nek a tisztviselői, valamint a községi elöljáróság vezetői alkották. 1869-ben alakult meg Márton András községi főjegyző kezdeményezésére, kimondottan a fent említett úri osztály számára. Az első elnöke Hajnal Antal volt, természetesen a Tisza-szabályozási Egyletből. Innen voltak még tagjai: Pataki Mihály igazgató-számvivő, Knauf Károly pénztárnok, Halasy Kázmér, Majzik Viktor, Sárkány József mérnökök. Természetesen tagjai voltak a Táhn báró 382