Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Túri Zoltán: Egy talányos kistáj: a Szolnoki-ártér / 33. o.
A török kiűzése után az egykori Külső-Szolnok vármegye jogállását az 1715. évi 92. törvény sem változtatta meg, a közigazgatási egység nem önállósult, nem alakult újjá. A „Kishevesnek" nevezett térséggel együtt Heves és Külső-Szolnok vármegye szerves részévé vált, annak Tiszai járását alkotta. 6 A folyó két oldalán hosszan elnyúló térszervezési egység településhálózata a források szerint a 18. század végén 43 úrbéres településből 7 és számtalan pusztából állt. A korabeli mappák alapján visszaszerkesztett községhatáros megyetérkép és a jelenleg használt természeti földrajzi tájbeosztás összevetése során megállapítható, hogy a Tiszai járás területe a Közép-Tisza-vidék szinte valamennyi kistájára vagy azok egy részletére kiterjedt (kivéve a Taktaköz és a Borsodi-ártér). Sőt a szomszédos középtájak néhány mikrorégióját is érintette. (1. ábra) A közjogilag pontosan meghatározott Nagykunság csak a tájbeosztásban kijelölt kistájcsoport keleti felét ölelte fel; a Jászság „tájdefiníciója" szintén „meghódította" a történeti-néprajzi egységgel határos területeket is. Tehát a természetföldrajzi Nagykunság nyugati szárnyának települései és a Jászság keleti szegélye közigazgatásilag a Tiszai járáshoz tartozott. A Bach-féle közigazgatási racionalizálás-centralizálás keretében 1850-1853-ban különválasztották Heves és Külső-Szolnok vármegyét, amely már a későbbi megyerendezés „árnyképét" is előrevetítette. A belügyminiszter 1860. évi bukása után visszaállították az 1848 előtti megyehatárokat és megyerendszert. Az 1867. évi kiegyezés után felmerült a polgári közigazgatási rendszer reformja és a megyebeosztás korszerűsítésének szükségessége. Az 1876. évi XXXIII. te. szerinti területrendezés nyomán megszületett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a Jászság, a Nagykunság, Külső-Szolnok Tisza menti települései és néhány Pest megyei község egyesítésével, Szolnok székhellyel. A Szolnoki-ártér korabeli településhálózatának valamennyi helysége: Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszasüly, Tiszavárkony és Vezseny 8 Hevesből az újonnan megalakult „muszáj" vagy „csináld" vármegyébe tagozódott be. SZIKSZAI Mihály Sándor - TÓTH Árpád: Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára 14. Jász-Nagykun-Szolnok megye, Budapest, 1999. 8. p. P. KOVÁCS Melinda (szerk.): Heves és Külső-Szolnok megye, a Jászság és a Nagykunság (1773-1808). Magyarország történeti helységnévtára, Budapest, 1998. pp. 70-99. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye helységneveit a Névtani Bizottság a 19-20. század fordulóján lokalizálta, azokat a BM 1901. évi 113.430 sz. rendeletébe foglalták. 35
