Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Jászságiak az 1848-49-es szabadságharcban. A Jászkerületi Honvédegylet naplója / 337. o.

A kormány a fokozódó aktivitást látva igyekezett ellenőrzése alá vonni a különböző egyesületeket, s működésüknek törvényes kereteket szabtak. Az egyesületek működésének feltétele volt az alapszabály elkészítése, amit a belügyminiszter hagyott jóvá. Az alapszabályban nem szerepelhettek politikai célok, az egyesületek segélyegyletként működhettek tovább.

7 Bár a honvédegyletek 1867. október 6-ra tervezett országos gyűlését a kormány betiltotta, ezzel nem tudta megakadályozni az egész országban sorra alakuló honvédegyletek egyre aktívabb tevékenységét. A történelmi Magyarország területén összesen 90 honvédegylet működött. A Jászkun Kerületben három helyen, a Nagykun Kerületben Karcag székhellyel, a Kiskun Kerületben Kiskunhalas, a Jász Kerületben pedig Jászberény központtal jött létre honvédegylet.

8 Jászberényben a honvédegylet megalakulását és későbbi működését a város lakóinak rokonszenve kísérte. A Jászkun Kerület központjában az 1848-as eszmék és hagyományok az önkényuralom idején is tovább éltek az emberekben, később pedig a politikai életben, a pártok alakulásában is fontos szerepet játszottak. Ez azért is figyelemre méltó, hiszen a korábban udvarhű, a kiváltságok védelmét elsődlegesnek tartó jászkunok - közöttük a különösen aulikus jászok - a szabadságharc idejére komoly szemléletbeli változáson mentek át. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak azok a kiemelkedő, országos kitekintéssel is rendelkező helyi politikusok elsősorban Illéssy János, Pethes József, Papp Mór és mások -, akiknek már a reformkortól fontos szerepe volt a közvélemény formálásában.

9 Nekik is köszönhető, hogy 1848-ra a jászkunok feltétel nélkül azonosulni tudtak a forradalom és szabadságharc céljaival azzal együtt, hogy az áprilisi törvények számukra a feudális eredetű kiváltságaik elveszítését jelentették. 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés képviselőjévé Jászberény városa közfelkiáltással Kossuth Lajost választotta. (Miután ő nem vállalta, Illéssy János lett a herényiek képviselője).

10 1868-ban a város díszpolgárává Az 1867-ben határozott politikai céllal szerveződő demokrata körök működését 1868ban a belügyminiszter betiltotta.; BERTÉNYI Iván - GYAPAY Gábor: Magyarország rövid történet. Bp. 1992. 428. p. BABUCS Zoltán: Jászkun alakulatok az 1848/49-es magyar függetlenségi háborúban. Jászberény, 1995. 74-75. p.; A nagykunsági és a kiskunsági honvédegyletnek eddig nem került elő iratanyaga. BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991. Uo. 87. p. 339