Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Fekete István: 1956 szolnoki katonai eseményei. (A helyi és a szovjet fegyveres erők tevékenysége az 1956-os forradalomban) / 225. o.

Kablay Lajos posztumusz ezredes 1911. október 11-én született Rákosszentmihály on. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia elvégzése után, 1934. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. A légierőnél légifénykép-kiértékelő, majd megfigyelő kiképzésben részesült, és elvégezte a vadászrepülő tanfolyamot is, melynek befejeztével megkapta a tábori pilótáknak járó „ Arany sas "-i. A második világháború éveiben, bevetéseken résztvevő megfigyelőtisztként, és tanfolyamparancsnokként teljesített szolgálatot. Három évet töltött szovjet hadifogságban. A Vöröskereszt itt értesítette arról, hogy kislánya született, és, hogy a szüléskor felesége meghalt. 1948-ban tért haza, itthon századosként igazolták. 1949-51 között, alig két évig századparancsnok, a megfigyelőképzés vezetője, majd 1951. júliusától, a Honvéd „Killián György" Repülő Hajózó Tiszti Iskola parancsnoka. Ez idő alatt nősült újra. A hajózó tiszti iskola, ebben az időben, úgy szervezetét, létszámát és feladatait illetően meghatározó szerepet töltött be a magyar légierőben. Kablay Lajos alezredes az iskolaparancsnoki feladatok mellett, ellátta a Szolnok Helyőrség parancsnoki beosztást is. Az 1956-os forradalom időszakában ez a feladatkör különös hangsúlyt kapott. Kablay alezredesnek, mint elsőszámú katonai vezetőnek sikerült elérnie, hogy a helyőrségben, és az alárendeltségében lévő szervezeteknél a rend és a fegyelem, a hadrafoghatóság mindvégig fennmaradt. Az '56-os eseményekben betöltött szerepének tisztázatlansága miatt, 1957. március 15-vel tartalékállományba helyezték, majd augusztusban letartóztatták, és börtönbe zárták. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma végül is, jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte, s 11 hónapos fogva tartás után (rendfokozatát, és kitüntetéseit meghagyva) szabadlábra helyezte. Ezzel az ítélettel katonai pályafutásának vége szakadt. Mivel Szolnokon nem tudott elhelyezkedni, így kénytelen volt másutt munkát keresni. Velencén, a Halászati Szövetkezetnél helyezkedett el, ahol halbiológusként dolgozott. Innen ment nyugdíjba. 1987. augusztus 10-én, 76 évesen halt meg. Kablay Lajos olyan parancsnok volt, aki bölcs élőrelátással, és tisztességgel teljesítette kötelességét, mindent megtett azért, hogy a céltalan vérontást elkerülje. Mivel jól ismerte az emberi élet valódi értékeit, ezért becsületbeli ügyének tekintette, hogy ne engedje az ifjúságot meggondolatlan, az erőviszonyok ismeretében reménytelen, értelmetlen csatározásokba bocsátkozni. A Kablay Emlékbizottság, mely megtépázott katonai és emberi tisztességének helyre állítását tűzte ki célul, elérte, hogy 1990-ben, posztumusz ezredessé léptették elő, tisztelői sírkövet állíttattak neki. A nevét viselő Veterán Repülő Egyesületnek pedig, tevékeny része volt abban, hogy Szolnokon egy teret neveztek el róla. Fáskerti Zsófia 267