Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Fekete István: 1956 szolnoki katonai eseményei. (A helyi és a szovjet fegyveres erők tevékenysége az 1956-os forradalomban) / 225. o.

történt eseményeket, majd intézkedett az iskola és a repülőtér földi védelmének megszervezésére.

13 A Honvédelmi Minisztériumban ezen a napon megállapodtak a magyar és a szovjet csapatok közös alkalmazásáról, és döntöttek arról, hogy egy, a párt közvetlen irányításával működő katonai bizottság, utasításokat adjon az egyes csapatnemeknek, helyőrségparancsnokoknak. Ezzel lehetővé vált, hogy egyesek, az illetékes parancsnokok „feje fölött" intézkedhessenek harci alkalmazási kérdésekben. Ennek azonban súlyos következményei lettek. Az egyik legemlékezetesebb eset az volt, amikor Gyurkó Lajos vezérőrnagy kecskeméti lövészhadtest-parancsnok utasítására október 27-én Tiszakécskén, egy MiG-15 bisz típusú repülőgép gépágyújából sorozat lövést adott le a tüntető tömegre. Ennek következtében 17 halott és 110 sebesült maradt a tér kövezetén. Ennek a szakmai szempontból abszurd állapotnak (miután annak megszüntetésére Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter nem mutatott hajlandóságot), Nádor Ferenc ezredes légierő-parancsnok úgy vetett véget, hogy személyes engedélyéhez kötötte a repülőerő karhatalmi alkalmazását. Ezt követően több repülő-fedélzeti fegyverhasználatra nem került sor.

14 A szovjet katonai vezetők, a kialakult helyzet elemzéséből, már október 25én úgy ítélték meg, hogy a Különleges hadtest nem rendelkezik elégséges erővel, és kellően korszerű technikával feladata végrehajtásához. Az értékelés során kiszámíthatatlannak ítélték meg a Magyar Néphadsereg harci helytállását is.** A pozíciók erősítése érdekében, a Különleges hadtest alárendeltségébe helyezték, a Temesvarott állomásozó 33. (szovjet) gépesített-gárda, valamint a Kárpáti Katonai Körzetben a 38. (szovjet) hadsereg állományába tartozó, és Munkácson állomásozó 128. lövész gárda lövészhadosztályt. A 128. hadosztály (N. A. Gorbunov ezredes) Munkácsról a 3-as főúton MiskolcIVÁN Dezső: A magyar katonai repülés története. 1945-56. HM Oktatási és Tudomány szervező Főosztály kiadványa. 1999. Bp. 169. p.; SZEPESI József: Volt egyszer egy Honvéd „Killián Gy" Repülő Tiszti iskola. TOP GUN 2001/4. sz. IVÁN Dezső A magyar katonai repülés története 1999. Bp. 171. p.: SIMON László: „Cselekedjék saját belátása szerint". TOP GUN 1997/6. sz. A Klgs. hdt. állományába: 31500 katona, 1130 harckocsi- és önjáró löveg, 615 tüzérségi löveg, és aknavető, 380 páncélozott szállító harcjármű, és 3930 gépkocsi volt. Budapesten 1 hadosztálynyi szovjet erő volt 6000 fővel. Az MN állománya ekkor: 120 ezer fő, 700 harckocsi, 5000 ágyú, és közel 400 repülőgép. A különböző forradalmi fegyveres csoportok megközelítőleg egy ezrednyi erőt tettek ki. 231