Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

pedig a mozikban éppen abban az időben vetítik az új filmeket, s ezért a közönség csak több hónappal később láthatná Szolnokon azokat.

228 Bár az előbb ismertetett Városi Mozi volt az első Szolnokon, de a legjobb, legnépszerűbb, legkorszerűbb mégis a Nemzeti Mozgó volt, és maradt is 2002. január 6-ig, amikor utoljára vetítettek filmet helyiségében. Létrejöttét a Hadröá Színház, Művészeti és Filmipari Rt.-nek köszönhette, amely a Nemzeti Szálloda tulajdonosaival egyeztetve elhatározta, hogy a szálló dísztermében mozgóképszínházat alakít ki. Ehhez szükség volt a terem átalakítására, melynek engedélyezésére 1922. október 21-én levelet írtak a városi tanácsnak. Ebben kérték az átépítési engedélyt, s megígérték, hogy olyan nézőteret építenek, melynek székei kivihetők, s a moziknál kötelező vészkijárat is lesz. Tíz nappal később a szálloda tulajdonosai is levélben fordultak a tanácshoz, hogy járuljanak hozzá engedélyükkel egy új mozgó létrehozásához. A városi tanács határozatában meg is adta az engedélyt a következő feltételekkel: a székek valóban elmozdíthatók legyenek, ugyanis ez az egyetlen olyan helyiség Szolnokon, amely hangversenyek, táncmulatságok, előadások tartására alkalmas, s ezekhez gyorsan átalakítható terem szükséges. Az ilyen rendezvények lebonyolítására pedig a város 40 napot szeretne igénybe venni, akár szombat, vasárnap és ünnepnap is. Ha pedig ki kell pakolni a nézőteret, azt a mozi üzemeltetője költségén tegyék meg. Ez utóbbi két pontot azonban a HADRÖÁ nem akarta elfogadni, ugyanis a negyven napot soknak tartotta, de 30-hoz hozzájárult. A pakolás költségeit sem vállalta, mert ez előre nem kiszámítható, s nem is lenne jogos. Végül azt sem szeretné, ha a szombatokat és vasárnapokat venné igénybe a város, ugyanis az rontaná a mozi üzemét, mert vidéken a mozgóknak igazi forgalma csak hét végén van. Ezért csak köznapokon adná át a termet más előadások, ünnepségek rendezésére.

229 1922. december 9-re kész lett a terem átalakítása, de a véghatározatot csak december 28-án hozták: a mozgó 1922. december 28tól 1923. január 28-ig hétköznap két, vasárnap és ünnepnap négy előadást tarthat megadott maximális jegyár mellett.

230 A játszási engedély lejártával a városi tanács azt meghosszabbította a tavaszi színi szezon kezdetéig, amikor is megtagadták a játszási engedély kiadását, mivel a "nagyobb művészi igényű" színháznak meg kellett adni minden esélyt a minél nagyobb Uo. SZMLSz. városi polgármesteri iratok, 1755/1935. 178