Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

úgy kezdték meg, hogyha a bizottság felemelte szubvenciójukat 10.000 pengőre.

197 Majd 1929 szeptemberében a színügyi bizottság közgyűlésén Kardosst - kérésére - megszavazták a színházban működő Színház Mozgó vezetőjének, melynek éppen irányítót kerestek. A szerződés 1929. október l-jétől 1932. szeptember 30-ig szólt, a következő kikötésekkel: a Kardoss által, saját költségén beszerzett gépeket, berendezéseket a szerződés lejártakor magával viheti. Másodsorban mindenféle a mozival járó kiadást magára vállal, melyet még veszteséges üzemeltetéskor is fizet. Ellenben a mozi összes jövedelmét magának szeretné úgy, hogy abból évente 5000 pengő bérletet fizet. A polgármester áldását adta a tervezetre és megkötötték a szerződést.

m Még két hónap sem telt el ezután, de már látszott, hogy a mozgó sem lehet nyereségesebb a direktor számára, mint a színház. Ezért a november 4-i bizottsági ülésen már azt kérte, hogy a színügyi bizottság engedje el számára mind a színház, mind a mozi vigalmi adóját és bérletét, s mindkét üzem alatt ingyen fűthessen és világíthasson. A város az adót elengedte számára addig, amíg jobb nem lesz a forgalom, s engedményt adott a közművek díjaiból is.

199 Bár láthatjuk sokféle kedvezményt kapott a színigazgató, mégis veszteségesnek ítélte szolnoki működését, ezért kérte, hogy az 1930. június 15-én esedékes 7000 pengő szubvenciót fizessék ki neki még 1929 decemberében, s a szerződéseket bontsák fel 1930. június 30-val. A polgármester válasza az volt: belátják, hogy a társulat túl drága a városi költségvetéshez viszonyítva, így akár folyó év december 31-vel is felbonthatják a szerződést. Ezt Kardoss nem vállalta, s véglegesen csak 1931. június 11-én távozott el. Közben a színügyi bizottság még további könnyítéseket tett a társulatnak, összevontak színi szezonokat, így kevesebb előadást kellett tartani (pl. 1930. november 1-től március végéig havonta három előadást kellett csupán tartania).

200 Végül 1931 nyarán - teljesen kiábrándulva a szolnoki közönségből - búcsúzott el, de az jó érzéssel töltötte el, hogy a város mindvégig próbált segíteni nehézségein.

201 VERESÉGYHÁZINÉ: A szolnoki színészet .... 174. p. SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 327/1935. Uo. Uo. Uo. 168 197 198 IV) 200 201