Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

A városi rendezvényeken kívül országszerte ismert, és az országot járó különböző színi- és más társulatok is engedélyt kaptak a szereplésre egy-egy alkalommal. Ilyen volt Alapi Nándor Kamaraszínháza, amely később az új színházba is többször ellátogatott.

162 Szerepelt itt Beöthy Zoltán kabaré- és Uferini bűvésztársulata is.

163 Azt pedig, hogy a Városi Színházban ki játszhat, szerepelhet a színügyi bizottság döntötte el. A bizottsági közgyűlések jegyzőkönyvei a tárgyalt időszakban nem tartalmaznak olyan kérelmet, melyet elutasítottak volna. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a bizottság kapva kapott minden lehetőségen, egyrészt a bevételek miatt, másrészt ezzel is próbáltak minél nagyobb közönséget művelődésre bírni. Az említett bevételek általában nem a jegyárakból jöttek össze, - de volt, akitől annak egy részét is kérték hanem a színházterem, villany-, fűtés- és bérleti díjából. Ez utóbbit általában a helyi polgárok által szervezett jótékonysági rendezvények után nem kellett fizetni.

164 Ebben az időben létezett a vigalmi adó, melyet államilag határoztak meg, egy évben egyszer, általában egy összegben kellett fizetni a szerződött színtársulatoknak. Ezzel hozható összefüggésbe a színügyi bizottság joga, hogy a színház ügyeinek kezelésében szinte önhatalmúan rendelkezett. Ennek voltak jó és rossz oldalai is a társulatra nézve. Talán egy direktor sem nézte jó szemmel, hogy a bizottsági tagok bármikor, bármelyik színházi helyiségbe szabadon bejárhattak. Vagy a "hazafias, magyar szellemmel" nem összeegyeztethető darabok játszását megtilthatták. Joguk volt anyagi, vagy másféle kártérítést kérni nem teljesített kötelezettségek után. Az ingyenes népnevelő előadások jegyeit is a bizottsági tagok oszthatták ki. Maximálták a színészek számát, s azt is megszabták, hogy a művész milyen esetekben válhat meg a társulattól. A vendégszínész meghívásához írásos engedélyt kellett kérni a bizottságtól, amely még próbaelőadásra is kötelezhette a jövevényt.

165 Emiatt próbált fellebbezni a későbbi színigazgató, Kardoss Géza, aki így nyilatkozott erről: "Ha egy Hegedűs Gyulát vagy Fedák Sárit fel akarnánk léptetni, és előbb próbafellépésnek tenném ki őket, valószínűleg leköszönnének arról a megtiszteltetésről, hogy nálam fellépjenek."

166 Szolnok és Vidéke. 1925. október 22. SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 327/1935. VERESEGYHÁZINÉ: A szolnoki színészet ..., 164-65. p. SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 324/1938. 160