Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

kiolvasható: "Szolnok város területén a magyar nemzeti irodalom felkarolása és művelése, írók és irodalombarátok tömörítése, hazafias magyar szellem, s a nemzeti kultúra terjesztése, az arra szoruló írók esetleges segélyezése, a tudomány és irodalom népszerűsítése, az elhunyt írók és költők emlékének kegyeletes ápolása, s általában a magyar nemzeti érzés és műveltség terjesztése."

106 Céljuk elérésére irodalmi és művészestélyeket, matinékat, hangversenyeket, műkedvelő előadásokat, szépirodalmi és tudományos előadásokat terveztek rendezni, emellett a hazafias irodalmi termékeket, műveket terjeszteni. A kör tiszti kara is figyelemre méltó volt: egy-két kivétellel a város vezetőségének és a városi iskolán kívüli népművelésnek illusztris tagjai voltak, mint pl. Tóth Tamás polgármester (elnök), dr. Halmos Andor királyi tanfelügyelő (ügyvezető elnök), Radvánszky József lelkész (alelnök), dr. Tóth Tivadar reálgimnáziumi tanár és hírlapszerkesztő (alelnök), Kiss Gábor árvaszéki ülnök (főtitkár), Goór László javadalmi hivatali ellenőr (jegyző).

107 Halmos Andor az alakuló közgyűlésen a következő szavakkal foglalta össze a Verseghy-kör és névadója jelentőségét: "Szolnokon valóban szükség van egy oly kultúrintézményre, amely alapja legyen egy nagy kultúrmunkának. S a megalakítandó intézmény, mint irodalmi társaság, jótékony hatást fog gyakorolni a város kulturális életére, mert tagjait csak egy cél fogja vezetni szépet, nemest, lélekemelőt, nemzetit alkotni. Nemzetünk mai szomorú sorsában pedig az egyesülés patrónusának aligha választhatnánk méltóbbat, mint a magyar mártírok egyikét, Verseghy Ferencet, aki Szolnokon született, ki eszméiért meghalt s ki törhetetlen magyar volt."

l08 Bár a cél amiért az egylet létrejött nemes és fontos volt, a belügyminiszteri ellenjegyzés csak 1928. február 18-án érkezett meg a kör vezetőségéhez.

109 A megnyitó díszülésén két díszelnököt avattak, mégpedig dr. Kenéz Béla egyetemi tanárt, szolnoki országgyűlési képviselőt és dr. Tóth Tihamér pápai kamarást, egyetemi tanárt.'

10 A rendszeres felolvasásokat már ősztől látogathatták az érdeklődők, de az első kiemelkedő programja az 1929. december 8-án rendezett Kisfaludy 106 SZML KL-es iratok 27/1928. 107 Uo. Uo. 109 SZURMAI: Húsz..., 21. p. 110 Szolnoki Újság, 1928. augusztus 25. 147