Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

A népies ismeretterjesztő előadások célja volt az érdeklődés felkeltése mellett, felvilágosítást adni időszerű kérdésekről és különböző témákban a legszükségesebb ismeretek terjesztése. Évente 20-30 db ilyen előadást kellett szervezni, hetente egy-kettőt tartani. Az erről szóló rendelet a témaköröket is megadja, sőt még azokon belül is példát hoz, hogy egy-egy előadás alkalmával miről lehet ill. kell beszélni. Itt csak az átfogó témákat ismertetem: 1. lakosságot érintő, érdeklő, általános témájú; 2. egészségügyi; 3. törvényeket ismertető, erkölcsi nevelő; 4. gyakorlati (ipari, mezőgazdasági) irányú; 5. természettudományos és 6. hazai földrajzot, történelmet bemutató előadások. Ezen kívül még ajánlott irodalmat is olvashatunk az ismertetés végén. 46 Az előadásokat és tanfolyamokat egymás tudásanyagára épülőnek tervezték, ezért a népies ismeretterjesztő tanfolyamon az vehetett részt, aki az előző két évben sikeresen fejezte be az elemi ismeretterjesztő tanfolyamot és rendszeresen eljárt az előadásokra. Azonban az előbbiek hiányában, de megfelelő előképzettség birtokában ezzel a fokozattal is el lehetett kezdeni az iskolán kívüli népoktatást. Időtartama az iskolai tanévnek felelt meg, mely összesen 80-240 órát jelentett heti 4-15 előadás mellett. Az, aki a népiskolai tudásanyagot már elsajátította, tovább tanulhatott a népfőiskolán, mely ebben az időben még az egész megyében csak Szolnokon működött Munkásgimnázium néven. Népszerű tudományos előadásokat szervezhettek, főleg egyesületeken, körökön belül a tagok számára, de a városi népművelési bizottság is megtette ezt az eziránt érdeklődők részére, akik jórészt a műveltebb rétegek közé tartoztak. Az előadók legalább főiskolai végzettséggel rendelkeztek, akik természetesen végzettségüknek megfelelő "szakelőadásokat" tartottak. Az előbbi előadásokból akár népszerű tudományos tanfolyamot is szervezhettek, ha "a helyi intelligencia" kötelezte magát, hogy megfelelő számban jelentkezik az előadásokra. 47 A gazdasági, ipari, kereskedelmi továbbképző szaktanfolyamokra olyan kisbirtokosokat, háztartásbelieket, iparosokat, kereskedőket vártak, akiknek megvolt a megfelelő elemi előképzettségük. Ezek a tanfolyamok heti 7-12 elméleti és gyakorlati órát is magukban foglaltak. A rendelet kimondta, hogy minden elemi iskolában ifjúsági egyesületet kell létrehozni, melynek keretében a fentebb felsorolt előadások és tanfolyamok ugyanúgy elindíthatok. 48 Az egész program középpontjában Népművelés. 1923. június. Népművelés, 1923. október. 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom