Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Néhány kataszteri fogalom agrártörténeti vonatkozása / 83. o.

Hozadéki érték 1 kat. holdra 1 000 négyzi számítva 1. osztályú föld 640,- P 400,-P 2. osztályú föld 590,- P 360,- P 3. osztályú föld 500,-P 310,-P 4. osztályú föld 400,-P 250,- P 5. osztályú föld 260,- P 160,- P 6. osztályú föld 160,- P 100,-P A becsérték megállapításának másik alapja a csereérték. A gazdatársadalmat ebben az esetben meg kellett kérdezni arra nézve, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő egységű első osztályúnak minősített földet hány négyzetöl második, harmadik stb. osztályú földdel lehetne elcserélni. A gazdák véleményét figyelembe kellett venni. A becsérték megállapításánál végül nem volt szabad figyelmen kívül hagyni a földek forgalmi értékét és haszonbérét sem. 37 A kifejezés előfordulásai: „Ha a Tordán merülne fel ilyen eset, a község a fennmaradó terület becsértékében, de csak a tanyája mellett vállalja, ..." 38 „...hogy a „kernye" nevű területet becsértékben átvegyék..." 39 becsfolt: A becsfoltok a tagosítandó területnek a különböző minőségű osztályokba tartozó részei. A tagosítás során a természetben egymással összefüggő becsfoltok határait a becslőbizottság pontosan megállapította és kijelöltjei, a birtokrendező mérnök pedig ezeket bemérte és térképezte. A becsfoltok megállapítása céljából a becslés alá kerülő dűlőt a birtokrendező mérnök a terep alakulatától függő, de legfeljebb 50 öl vagy 100 méter széles sávokra bontva jelzőrudakkal kitűzte. Ezeken a sávokon belül haladt a bizottság és a talaj felszíni alakulását, a növényzetet és a dűlőben már létesített a./ 30/1909. I. M. sz. rendelet 115. §., b./ 34.700/1935. I. M. sz. rendelet 94., 109., 117-118., 149. §., a 162. § 3./ bekezdés, 205. és 228. §-ok, valamint a XI. és XIV. számú minta., c./ 47.391/1936. F. M. sz. rendelet I/l/e. pontja. BML Gyula. V. 335/2. Szeghalom község iratai. Az 1910. évi birtokrendezési iratok. Az 1900. május 2-i jegyzőkönyv. Uo. 95