Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Nagykunság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 195. o.

német nyelvhasználatában szembetűnő különbségek mutatkoznak, s ebből arra következtethetünk, hogy nemcsak maga a kamarai prefektus, vagy Sőtér alispán, hanem egy több tagból álló csoport végezhette a felmérést, amelyet Pentz inkább csak felügyelt és irányított. Igencsak kétséges, hogy a tél beállta előtt néhány hét leforgása alatt a hatalmas területet, a 190 ezer kh-as Jászságot, a 210 ezer kh-as Nagykunságot és a 490 ezer kh-as Kiskunságot személyesen be tudta volna járni. Megbízottjai nem azonos felkészültséggel és buzgalommal végezhették munkájukat, s ez bizony a különböző településekre, pusztákra vonatkozó leírások eltérő színvonalában is tükröződik. Az egyes részletekben megfigyelhető kisebb pontatlanságok ellenére a Pentz összeírás a korszak hasonló jellegű forrásaihoz képest rendkívül alapos felmérésnek számít. Valószínűleg jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Jászkunságot alig három évvel később a kamara könnyűszerrel elzálogosíthatta a Német Lovagrendnek, mivel a koronabirtok iránt érdeklődőknek a vidék népességéről, gazdasági erejéről és a bevételek fokozásának lehetőségéről megbízható tájékoztatást adott. Évszázadok elmúlásával pedig kiemelkedően értékes levéltári forrássá vált, hiszen a török utáni újrakezdés vérzivataros és még nem egészen konszolidálódott viszonyai időszakában keletkezett. Akkor, amikor a helyi igazgatás újjászervezése, s ezzel együtt az írásbeli ügyintézés a települések többségében éppen, hogy csak megkezdődött. Karcagúj szállás (KarzagUy Szállás) Az egész Nagykunságból költöztek ide a lakosok, három évvel ezelőtt azonban, mint ismeretes, valamennyiüket, a felnőtteket és a gyerekeket is a tatárok, törökök és a rebellisek összefogdosták, és Temesvárra fogságba hurcolták. Közülük sokan megváltották magukat, de a többségüket a Török Birodalom országaiban eladogatták. Ám a közeljövőben várható, hogy a legtöbbjük hazaérkezik. Ennek a Kunságnak legrangosabb helye az egykori Kolbász (Kolbaz). Ezt a helységet azonban a határával együtt kizárólag a karcagúj szállásiak használják. Valamennyien kálvinisták, kőből épült templomuk van. Mindenütt jó szántóföldek és közöttük jó rétek vannak, s ezzel szeben nincs erdő, és nádas sincs elegendő mennyiségben. A többnyire Debrecen felé eső gabonaföldek, melyek innen hét mérföldnyi távolságra elhúzódnak, elhanyagoltak, noha a fogságban maradtak megváltásáért magas váltságdíjat kell fizetniük (a lakosoknak), de a föld jó minősége és a nagymennyiségű állattartás miatt a gabonatermesztés hamarosan ismét visszanyeri jelentőségét. Jelenleg 78 gazda él itt, de többen lesznek, ugyanis napokon belül várható, hogy mintegy százan, részben a fogságból 198