Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.

Az új rendelet az állami levéltári szolgálat szervezésének ügyében érvényesítette a fennálló állapotot. A levéltári ügyek továbbra is az oktatási, felsőoktatási és műszaki miniszter hatáskörébe tartoztak és aki teljesítette ezeket az Állami Levéltárak Főigazgatóján keresztül. A főigazgató által irányított hálózatot továbbra is három központi levéltár alkotta (Régi Iratok Főlevéltára, Új Iratok Levéltára, Műszaki Levéltár) ezen kívül a helyi jellegű állami levéltárak (fióklevéltárak és kirendeltségek) meg a vállalati levéltárak. Ettől kezdve az alábbi néven működtek: Állami Levéltár ... városban. Sokszor a megyei levéltár elnevezés nem volt pontos. A rendelet kibővítette azoknak a levéltáraknak a körét, amelyek nem tartoztak az állami levéltárak főigazgatójához. Nem tartozott a főigazgató alá a Sejm Levéltára, az Államtanács Levéltára, a Honvédelmi, Közbiztonsági és Külügyminisztérium Levéltára. Átmenetileg, az 1989. évig önállósággal rendelkezett a Rádió és Televízió Állami Levéltára. A történeti jellegű gyűjteményekről jogilag a felsőoktatási, tudományos intézmények, könyvtárak és múzeumok rendelkeztek. Végeredményben ez a rendelet 3 szintű állami szolgálati rendszert vezetett be, a vállalati irattárakat is ehhez a rendszerhez kapcsolta. A rendelet érvényesítette még a speciális rendeletet az állami levéltárak létesítéséről és bővítette számukat. A totális állam viszonyai között ez nem különös, de a demokratikus országokban ez ritka jelenség. Ez azt jelenti, hogy minden levéltári anyag kutatható, egyforma feltételek mellett, függetlenül attól, hogy melyik intézménynél keletkezett (természetesen, ha nem titkosak). Meglepő az a tény, hogy ezt a régi hagyományt - 30 éves kutatási korlátozást nem szüntették meg. Két évvel később, 1985-ben a hálózatot irányította az állami levéltárak főigazgatója, a hálózatot alkotta 3 központi levéltár és 31 állami levéltár. Ezek összesen 175 ezer fm. iratanyaggal rendelkeztek. 58 A következő években a levéltárak száma némileg változott, a fiókok önállósodási tendenciája miatt, azonban ezek mégsem volt alapvető változások. 1989 után az állami vállalatok privatizációja miatt, folyamatosan csökkent a vállalati irattárak száma. Befejezés A különböző politikai változások és ezzel kapcsolatos újítások nyomán kiadott 1983. évi törvény alapvetően a mai napig megmaradt, amelyben leírták az állami levéltárak működési szabályait. Ezt nem változtatta meg az 1998. évi közigazgatási reform bevezetése, amely visszahozta a járásokat, mint helyi Ehhez jött még a vállalati irattárakból összegyűjtött 100 ezer fm. irat. Por. H. Robótka. B. Ryszewski, A. Tomczak, op. cit., s. 520-530. 184