Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.
feladata volt a fényképek és hangrögzítők anyagának gyűjtése - melyek a központi jellegű hivataloknál, vállalatoknál, kulturális intézményeknél keletkeztek. A levéltárak megszüntetése és újak létrehozása jogilag a Minisztertanács elnökéhez tartozott. A rendeletben az állami levéltári hálózat működését azzal érvényesítették, hogy alárendelték a honvédelmi, közbiztonsági és külügyminiszternek. 1952 júliusában az új levéltári szervezet irányításával új személyt bíztak meg az eddigi Gerber az Állami Levéltárak Főigazgatója helyett. 45 A levéltári rendszer központosítása és a hozzátartozó bürokrácia önmagában nem volt rossz megoldás. 46 A levéltárak alárendelése a legmagasabb állami szerveknek, növelte rangjukat, így a szervezeti jellegű problémák megoldására nagyobb lehetőségek nyíltak (pl. a működésre több anyagi támogatást kérhettek). A sztálinizmus korszaka idején a levéltárak részben elveszítették önállóságukat, mert követniük kellett a kommunista politikai elveket. Nem történt jelentős javulás az anyagi téren, mert a gazdasági terveket kellett elsősorban teljesíteni és új levéltárak építése nem szerepelt a tervekben. A bemutatott szervezési munkálatok és a hozott törvények következtében 1952-ben 87 állami levéltár működött - ebből 2 központi és 13 megyei. 47 A következő évben az alábbi megyei városokban hoztak létre levéltárat: Bialystok, Opole, Zielona Gora. 1955 évben pedig az 1951. évi rendeletben megjelölt Műszaki Dokumentáció Levéltárát. 48 Az 1956 októberi eseményeket követő közéleti liberalizáció az állami levéltárakat is érintette. Az állami központi közigazgatás átszervezése következtében 1956 novemberében az Állami Levéltárak Főigazgatóságát alárendelték a kulturális és művészeti miniszternek, két évvel később pedig a felsőoktatási miniszternek. 49 Az állami levéltári szervezet működése szempontjából lényeges volt az 1957. február 19-i minisztertanácsi rendelet, T. Manteuffel, op. cit., s. 22. A levéltárak főosztályán 1949-ben 7 fő dolgozott. 1953-ban pedig az Állami Főlevéltár Igazgatóságán 56 főt foglalkoztattak. Por. M. Bielinska, op. cit., s. 11. Byly to archiwa w Bydgoszczy, Gdansku, Katowicach, Kielcach, Krakowie, Lublinie, Lodzi, Olsztynie, Poznaniu, Rzeszowie, Szczecinie, Warszawie i Wroclawiu. E. Branska, Siec organizacyjna archiwów panstwowych w Polsce Ludowej, "Archeion" T. XLI z 1964, s. 19, 25-29. B. Woszczynski, op. cit., s. 333. Később gyakori változások történtek az állami központi igazgatásban, viszont az Állami Főlevéltár mindig a felsőoktatáshoz tartozott. 181
