Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vízi- és hajómalmok történetéhez. / 9. o.

A negyedik malom a Tárna folyón helyezkedett el, három kerékre járt, ezt Borsóhalmi malomnak említik. Nevezték még Gregormalomnak és Gozman bég malmának. Ennek fele része az egri Horváth Györgyé, másik része egy töröké bizonyos Memhet szpáhié. A molnármester Keresztes Gergely. Ez a borsóhalmi malom feltehetően azonos az 1484-ben említett Tarnai vízimalommal. Az ötödik malom a Zagyván állt a város szélén, Hengediné malmának nevezték. A vízimalmot a gyöngyösi asszony közösen építtette Eszes Hozmánnal. A török a részét később eladta Csáki Gergelynek. Az öt malmon kívül - egyes források szerint - a Tápió egyik kiöntésében is volt Berénynek egy malma , amelyet a "Pokolidő malmának" neveztek, csak akkor volt vize ha pokoli esőzések jártak. 12 A menekülő törökök állítólag a malmokat is elpusztították. Ezután két vízimalom épült újra. Ezek nem azonosak a később felépült belső vízimalommal. 1699-ben a Pentz-féle összeírás egy 4 köves teljesen felépült és egy 3 köves készülő vízimalmot említ. 13 Kageneck Henrik lovag útinaplója 1703-ból a következőket írja a berényi vízimalmokról: "A Zagyva nagyon sok kárt tesz a községnek. Van rajta egy malma három kőre: ez a franciskánusoké. Egy másik malma is van, négy kőre, de Mihálytelke felé haladva a Zagyva folyásában ismét van egy malom, négy kőre." 14 1827-ben a következőket tudjuk meg a városról készült leírásból. A városban a Zagyva vizén egy hatkerekű, a külterületen pedig két négykerekű malom szolgálja a lakosságot. A vízimalmok tája igen kellemes: a külsőket szép füves erdő veszi körül a városbelit szép szigetek. 15 1816.július 13-tól a tanács a két vízimalomhoz 2 szenátort rendelt ki a molnárokra felügyelni és az őrlést ellenőrizni (malom inspector). A hetenként esedékes vámot a malom inspector a malombíróval együtt lemérte, a város hombárjába behozatta és évenként leltárt készítettek a befolyt vám mennyiségéről. 1818-tól vannak adataink a vámjövedelemről. 16 FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 433. p. CSEH G. 1995. 217. p. Kageneck Henrik lovag útinaplója 1703-bó!. Közli ILLÉSSY János: Nagykunság. 1902. aug. 3. XXVII. évf. 31. sz. ANTALFFY Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Bp. 1982. 333. p. SZML. Jászberény Tanácsülési jzkv. (Továbbiakban: jzkv) 1816-1818. 397/1816. sz. 17