Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.
A levéltári anyagok veszteséget szenvedtek a II. világháború alatt, amikor másik helyre szállították őket. A front közeledtével a városi hivatalokban lévő anyagot is elszállították. Külön problémát jelentett a gyűjtemények szerkezetében történt változások, amelyek a lengyel állam új határainak kialakulása miatt következtek be (II. vh. után). 30 A háború és a megszállás idején, a háborús körülmények között sok kitűnő levéltáros vesztette életét. Köztük volt a korábban említett levéltári reform szerzője Siemienski Jozef igazgató is, aki egy koncentrációs táborban halt meg. 3I Az állami levéltári szerkezet alakulása 1945 után A levéltári rendszer és hálózat alakulására döntő befolyást gyakorolt, hogy mi történt a II. Köztársaság alatt és a II. világháború után. A II. világháborút követő években a levéltári rendszer jogilag az 1919ben kiadott rendelet alapján működött. Ez azt jelentette, hogy tovább működött az a modell-minta, ami 1918-1939-ig érvényben volt. Tehát a levéltárügy az oktatási ágazathoz tartozott és központi igazgatóságként az Állami Levéltárak Főosztálya működött, A Főosztályt 1945 tavaszán Suchodolski Vitold irányította, aki az állami levéltárak főigazgatójaként tevékenykedett már a két háború közötti időszakban is. Nehéz körülmények között működött az új vezetőség, mert nem csak szervezési problémák adódtak, hanem az új politikai helyzethez is alkalmazkodni kellett. A változatlan levéltári törvények miatt a Főosztály szerepe is ugyanaz maradt, mint a II. Köztársaság éveiben. A háború után kialakult helyzetben mégis teljesen másképpen kellett igazgatni a levéltári hálózatot. A legfontosabb volt, megteremteni a feltételeket a levéltárak működéséhez, amelyek komoly problémákkal küszködtek. Az épületek egy része károsodott, azon kívül a németek német közhivatalokat helyeztek a levéltárakba. A levéltári vezetés előtt állt még az a probléma is, hogy megszervezzék a levéltári hálózatot azokon a területeken, amelyeket Lengyelország a II. vh. után szerzett. Ehhez kapcsolódott a volt német levéltárak átvétele (Wroclaw, Szczecin, Gdansk), és szükség szerint új levéltárak alapítása. A németektől megtisztított területeken, 1944 nyarán elsőként a lublini levéltár kezdte meg működését. Már 1945-ben működött az összes helyi O sytuacji archiwów polskich w okresie II wojny swiatowej zob. W. Suchodolski, Archiwa polskie za okupacji (1939-1945), "Archeion", T. XVII z 1948. A második világháború időszakában kb. 40-50 levéltáros halt meg, ami a háború előtti levéltáros összlétszám kb. 40 %-nak felelt meg. 177
