Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vízi- és hajómalmok történetéhez. / 9. o.

Borsóhalma helység és a tarnai vízimalom helyére csak következtethetünk. Borsóhalma Jászberénytől ÉK-i irányban Jákóhalma és Dósa között lehetett. A malom létesítéséből kitűnik, hogy a jászoknál ebben az időben voltak malomépítő molnárok, akik a malomépületet, a vízikerekeket, zsilipeket, zugokat megépítették. Borsóhalma helységét János király oklevele 1535-ben mint háborúban elpusztult helyet említi. A hatvani szandzsák 1570-es összeírása a következőket közli Berényről. A Zagyva folyó partján található Poroszlói Mihál(y) és testvére Pál malma, amely 2 kerekű. Ezenkívül található még egy 4 kerekű malom. Tehát 1570-ben Jászberényben már dolgozott 2 vízimalom. " A következő forrás már a XVI. sz. végéről származik a berényi vízimalmokról. Ezt a forrást közölte Gyárfás István (A jász-kunok története IV. Bp. 1885. 149-152 ) és Takáts Sándor is (A magyar malom. Századok. 41.évf. 1907. II. 145.) Legutóbb Botka János (Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez) közli a teljes anyagot. A forrás egy inventárium, amely 1594-ben készült Jászberényben a palánkról és a vízimalmokról. A tizenötéves háború során Teuffenbach német vezér Túra közelében megsemmisítette Hasszán budai pasa csapatait. A győzelem hírére a jászberényi vár török őrsége elmenekült. A németek Fügedy János és Ugray Sándor vezetésével csapatokat küldtek a várba, erről jelentést is tettek a szepesi kamarához. Június 29-én azonban Szinán pasa csapatainak közeledtére elhagyták Jászberényt. A forrásban feltűnő a vízimalmok nagy száma. Helyzetüket azonban jelég nehéz rekonstruálni. Az első vízimalom a vár előtt helyezkedett el, és Öt kerékkel építette Mustapha budai pasa. A molnár Barbel Mátyás berényi lakos. Az ő elmondása alapján tudjuk, hogy a malom csak időszakosan működött, mert a törökök gyakran felfogták a malomtól a vizet és védelem céljából a várárokba eresztették. Ezt a malmot a herényiek "Pasamalomként" ismerték. A második malom a palánktól északra állt, négy kerékkel épült. Ezt is a török építette. A molnármester Keresztes Gergely. Ezt a malmot Hozmán bég malmának említik. A harmadik malom a várostól keletre található háromkerekű malom. Ezt Ficsor Márton malmának nevezte a köztudat. A molnár Somogyi Pál volt. A tulajdonosa fele részben Ficsor Mártoné, fele részben pedig Eszes Hozmán nevű töröké. BAYERLE Gusztáv: A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből. Hatvan, 1998. 16