Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

Hivatalos összeírás Ref. lakosság Összes lakosság 1810 9794 10215 10339 1830 12579 12581 13011 1849 12344 13003 13679 A hivatalos összeírásokból is kitűnik az a lassú népességapadás, amelyet az anyakönyvek alapján már egyértelműen sikerült kimutatnunk. Adataink helyességét, az anyakönyvek pontosságát igazolni látjuk. A néhányszáz lelkes különbség valószínűleg az időközben elköltözöttek, a tanyán élők, a katonáskodók, vagy a más vidéken dolgozók számát takarhatja. Dolgozatunk a 19. század első ötven esztendejének "népmozgalmi" adatait igyekezett bemutatni a két helybeli felekezet, a lélekszámában legnagyobb református és a lényegesen kisebb római katolikus közösség anyakönyvei alapján. A háborús évekkel induló és háborúval záródó ötven éves ciklus elején nyilvánvaló a lakosság számának intenzív gyarapodása. Ez a fejlődés azonban a reformátusok esetén az 1820-as évek végére megtorpanni látszik, míg a katolikus közösség kisebb létszámához képest jóval intenzívebben gyarapszik. Az 1830-1839-es tragikus évtized súlyos gazdasági és demográfiai problémákat hoz, az 1837-es évben a születések száma az évszázad legelején tapasztalt szám alá esik, ugyanakkor az 1831. évi kolerajárvány az évszázad első felének legnagyobb számú halálozási átlagát hozza. A járványt okozó fertőző betegségek mellett egyre jobban pusztít a tüdőbaj, e betegségek a halálozások közel 25%-át okozzák. A lakosságot pusztító betegségek mellett fel kell hívnunk a figyelmet a születések számának csökkenésére is. Ez a református lakosság esetében egyértelműen kimutatható és az iratokból nem igazolható ugyan, de a születésszabályozás korai meglétére engednek következtetni. Az anyakönyvek vizsgálata nem csak a demográfiai megfigyelésekhez elengedhetetlen. A feljegyzések mélyebb és részletesebb elemzése jó képet ad az adott korszak egészségügyéről is. Másrészt pedig teljes mértékben egyetértünk Kovács Zoltán megállapításával: "Abban a pillanatban, amikor előveszünk egy anyakönyvi forrást, megjelenik az eddig alig ismert társadalmi réteg, a szegények, a napszámosok ...a község szegényeinek rétege ...Az anyakönyvek segítségével a 85 falu egészét tudom láttatni. " KOVÁCS Zoltán: Az egyházi anyakönyvek forrásértékéről. In: Parasztság és magyarság. Debrecen. 1989. 74. p. 79