Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

himlőnek. Talán azért, mert a gyermekhalál a szűkebb környezetben (utca, tized) mindennapos volt. A himlő a korábbi évszázadokban a legpusztítóbb járványos betegségek egyike volt, áldozatait főként a gyermekek, közöttük is leginkább az 1-6 évesek köréből szedte. A betegek testét tetőtől talpig hólyagos, piros kiütések lepték el, amelyek növekedtek, majd kifakadtak, nem egyszer a szájüreget és a torkot is ellepték. A gyógyulási időszakban tűrhetetlen viszketéssel, vakaródzással járt és a legtöbb esetben akkor is megbélyegezte a beteget, ha az túlélte a fertőzést. Az oltások bevezetése előtt a himlőnek gyógyszere nem volt. Az orvosi kezelés étrendi és életrendi előírásokból állt: könnyű ételeket, tiszta vizet javasoltak, elrendelték a betegszoba alapos szellőztetését, és tiltották a gyógyultnak hitt gyermek túl korai felkelését az ágyból. A betegek családjai persze a kor szokásainak megfelelően, sokszor nem is fordultak orvoshoz, hanem a népi gyógymódokhoz nyúltak - általában kevés sikerrel. Az orvos, megfelelő gyógyszer hiányában egyébként sem tudott volna segíteni, de arra a 18. századból is vannak adataink, hogy már oltásokkal igyekeztek elejét venni a betegségnek. 1811-ben Szikszai Dániel kerületi seborvos igazolást kér a várostól, hogy "a' Tehén himlőnek bé jövetele előtt is, a Természeti himlővel 56 SZML Jászkun Ker. ir. Fasc.5. 428/496. 1801. év Komlódy András Nagykun kerületi főorvos javallata "A Veres himlőben nem annyira sok orvosság kell mint jó gondviselés és vigyázás a betegnek eledelére, italára és a levegő égre. Az eledelben vigyázni kell arra, hogy senki a beteget ne erőltesse az ételre, annyival inkább sokfélével ne vátsogtassa a beteget. Különösen pedig ártalmasnak tapasztaltatott a tej, fejfeles, turo, sajt, dio, bor. pálinka, hus, tészta, sütemény, ezek a nyavalyát sujjossabbá teszik és veszedelmessé. Lehet pedig a betegnek adni kömény magos levest, etzetes levest, mézzel mindenféle Kása levest. Megy és Szilva cziberét, sült és főtt almát. Az itala közönséges víz legyen a mely a Kementze mellett aljon vagy pirított meleg kenyeret kell egy itze vízbe tenni. A lábait minden este egy fertájig vagy tovább is meg kell áztatni... A levegő égre nézve megkell tartani, hogy a ki ütés után 12 napig a beteget semmiféle szükségre ki ne vigye, mert a hideg vissza és be verveny a himlő mérget torkára, mejjére, füle tövére és a has belső részeire fog a himlő mérge rohanni. A ki vivéstől és ki eresztéstől van az a sujjos szaggató száraz hurut, a meg dagadozás és a has menés így teszen oljan nagy pusztítást. ... A ház pedig se felette hideg, se felette meleg ne legyen. A házat reggel leg alább fél fertályig által kell szellőztetni, ajtó és ablakot ki nyitván... 64