Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

De miért? A magas gyermekhalandóság okát a korabeli egészségügyi és higiénés viszonyok, a nem megfelelő táplálkozás és a pusztító gyermekbetegségekben kell keresnünk. Ifj. Palugyai Imre statisztikájában, a kerületi főorvos jelentését felhasználva, a vidék mocsaras voltát, a nem megfelelő táplálkozást és öltözködést jelöli meg az egészségügyi problémák általános okozójának. Véleménye szerint az évenkénti áradásokból táplálkozó mocsarak miatt "A váltólázak egy évben sem maradnak el - többnyire június végével jönnek elő és egész télig tartanak - mellyek a nyári hónapokban különbözőleg módosult harmad- és mindennapi lázak helyett makacs negyed napi lázkép tűnnek fel és ollykor egész tavaszig tartanak - és számos recidivák (visszaesések) társaságában, a gyakran minden orvos szert megvető hasángulások, lép, máj betegség és innét származó vízkórság nyomorgatja a lakosokat - sőt gyakran megöli. " Másutt azt írja, hogy "midőn egyfelől égalji sajátságos viszonyok és életmódjuk - s foglalkozásukkal következő terhes fáradalmak miatt több szórványos betegségeknek és honos kóroknak ki van téve a jász-kún nép: másfelől több ízben pusztító járványok által is látogattatott; miként a cholera 1831-ben 3694 egyént ragadott el a hagymáz 1847-ben, a scorbút, 1825, 1832, s 1846-ik években, - vérhas 1848 - epeláz 1829, 1830, himlő 1812; 1848-ban ismételve pusztított, nem említve, hogy a bekövetkezett szomorú emlékű villongások alatt (1848-49-ben E. Gy.) is a népesedés nem csekély és csak lassanként pótolható fogyatkozást szenvedett." Palugyai Karcag város népesedési viszonyait tárgyalva közel harminc olyan halálokot sorol fel, amelyek jellemzők az általa megvizsgált tíz évre (1837-1846). Hogy teljesebb legyen a kép, az alábbiakban közöljük az általunk kijegyzett betegségeket. Már írtuk, hogy az első három évtizedben nagyon szegényesek a halált okozó betegségek elnevezései. Ebben az időszakban 1800-tól 1832-ig csak egy-két seborvos: Szikszai Dániel (1746-1827) később Mentzler Fülöp (1772-1849) működött a városban, bizonyára ezért és a szolgáló lelkipásztorok közel sem azonos műveltsége miatt található az első időszakban olyan sok témánk Ifj, PALUGYAI Imre: Jász-Kun Kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. 104. p. Palugyai nagyrészt Edvi Illés László jászkun kerületi főorvos 1852. januárjában írott jelentéséből vette az adatokat. BOTKA János: A Jászkunság klímája és az uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. év főorvosi jelentésben. In: Zounuk 5. Szolnok, 1990. 337-354. p. PALUGYAI I.. 1854. 103-104. p. 57