Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

A táblázatokból láthatjuk, hogy a nemek halálozási aránya mindkét felekezetnél azonos. Az életkori lebontásnál a gyermekkori halálozások esetében találunk hasonlóságot. A felnőttkor halálozási százalékai már némileg eltérők. A 21-45 évesek között a katolikusok, 46-60 és 61-80 évesek a reformátusok esetében nagyobb halálozási százalékot mutatnak. Ennek oka valószínűleg a katolikus népesség részéről tapasztalt intenzívebb szaporodás, másrészről a beköltözők nagyobb száma, ami eleve feltételezi, hogy a katolikus lakosság összességében fiatalabb személyekből áll. Az elhalálozások életkor szerinti felbontása: 1770-1779-ben a halálesetek 68,95%-a a csecsemő, és gyermekkorúak között történt, ez az általunk vizsgált időszakban a következő: Év 0-14 évig felnőtt 1800-1809 1737 fo 61,5% 1088 fő 1810-1818 1944 fó 64,5% 1070 fo 1820-1829 2227 fó 58,8% 1561 fő 1830-1839 2286 fő 48,8% 2404 fő 1840-1849 2559 fő 56,0% 2005 fő A csecsemők és gyermekkorúak évtizedenkénti halálozási százaléka átlagosan 57,92%, ami még továbbra is rendkívül magas. A százalékos arányokat figyelve jelentős mértékűnek tűnik a javulás, s azt gondolhatnánk, ez bizonyára az évszázad elejétől évi rendszerességgel alkalmazott himlő elleni védőoltásoknak tudható be. Azonban nem így van! A gyermekhalálozások aránya évtizedről évtizedre vizsgálva hullámzást mutat, de csak húsz év alatt esik valamivel 60% alá. Viszont látható, hogy 1820-29-től a felnőtt halálozások száma is növekszik, innen adódik a két kolerás évet magába foglaló '30-as évtized 48,8%-os adata. 1770-79-ben egy felnőtt halálozásra 2,22 gyermekhalát esik, 1800-1809-ben 1,59, 1840-49-ben már csak 1,28. A tény elképesztő: a megszületett gyerekek fele nem éri meg a 15 éves kort. Az egy évre eső gyermekhalandóság természetesen erősen hullámzó, himlőjárványok idején az átlag kétszeresét is elérheti. Az életkor növekedésével egyre csökken a halálozások aránya, majd az öregkor felé (61-80) közeledve ismét nő. Az évtizedekre nézve is tapasztalhatunk növekedést. Az 1810-es évtized végére a halálozások száma 6,7%-kaI nő. Az 1820-as évek összesített adatai már 25,6%-os emelkedést mutatnak az előző évhez képest. A kolerával súlyosbított évtizedben 23,81, s ehhez képest csökkenést eredményez az 1840-es évtized, de a stagnáló népesség (rendkívüli, vagy a kolerához hasonló járvány ekkor nem volt,) a halálozások száma mégis magas marad. 56