Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

A táblázatból láthatjuk, hogy az 1840-es évtized természetes szaporodása mindössze 436 lélek, ebből 175 fő a város lakosságának 7-8%-át kitevő katolikus közösség tagja. Itt kell elmondanunk, ha csak vázlatosan is, az 1830-1839-ig terjedő időszak 9 főbb eseményeit. - 1829-ben hosszú és csapadékos tél köszöntött be, október közepétől folyamatosan növekedett a hó, ami március-áprilisban kezdett olvadni. Áprilisban aztán hatalmas árvíz következett, a víz ellepte a legelőket, sőt a városba is betört és sok épületet lerombolt. A víz alá került legelők helyett bérelt földekre verték szét a jószágot, a legelőbérletért a város 21.499 frt 16 xr fizetett ki. - 1831 augusztusában és szeptemberében kolerajárvány pusztított, amelynek 633 református és mintegy 120, többségében felnőtt korú katolikus lakos esett áldozatul. A születések száma ebben az évben 423, a halálozás összesen 1290. - 1832-33-ban "a' nagy terméketlenség miatt más vidékekről, drága pénzért hozott Gabonával és Takarmánnyal kellett a' lakosoknak magokat 's marháikat tartani 's gyámolítani." - az 1834. május 23-án délben kiütött tűzvész a város egyharmadát, 613 lakóházat és mintegy 2000 melléképületet pusztított el, a lakosságot közel félmillió forint kár érte. - 1835-ben sáskajárás pusztította el úgy a legelőt, mint a vetéseket, ezen felül marhavész ütött ki, amely az utólagos felmérés szerint 488 ökröt, 937 tehenet, 794 egy-kétéves, és további 393 borjút, mindösszesen 2648 szarvasmarhát ölt meg. -1836 "nagy, szűk és nyomorúságos esztendő, mert a késői hideg s az arra következő szárazság miatt sem gabona, sem más vetemény nem termett és kaszálni sem lehetett, a megmaradt nagyjószágot és a juhokat "harmad s negyed Dézmára" bérelt legelőkre hajtották. A kertekben, a késői fagy miatt A szörnyű évtized csapásait a fellelhető paraszti visszaemlékezések részletesen felsorolják. Karcag város tanácsa 1838-ban a nagykun kapitány azon kérdésére, miszerint mennyi volt az 1836-37. évi adóhátralék, és mi a késedelmes befizetés oka, szintén összefoglalja az 1829-1837. évek természeti csapásait. SZML Karcag jkv. 1838. augusztus 3. 515. sz. A paraszti visszaemlékezések megtalálhatók a Györtty István Nagykun Múzeum Adattárában, de hasonló adatokat közölt még Szentesi Tóth Kálmán 1940. A tűzvészről, a károkról az újjáépítésről lásd: Elek György.: Karcag városa tűz által lett romlásáról... In: Jászkunság, 1990. 4. szám. 50